Szociáldarwinizmus

Herbert Spencer, aki filozófiájában az élővilág fejlődés-elméletét, a társadalmi életre, a tudományra és az emberi lélekre is alkalmazta[1]

A szociáldarwinizmus különféle áltudományos elméletek a darwinizmusnak a társadalomra való kiterjesztésére. Azon alapul, hogy ahogy az élőlények közötti versengés és a természetes szelekció (a legrátermettebb túlélése) az evolúció motorja, úgy az emberi csoportok, nemzetek vagy eszmék közötti versengésen alapul a társadalmi fejlődés.

Története

Noha ma a darwinizmusra hivatkozva szokás meghatározni, valójában korábbi annál; legnevesebb képviselői Thomas Malthus angol demográfus, Herbert Spencer angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus és Francis Galton, akinek Charles Darwin műve, A fajok eredete elolvasása megváltoztatta az életét és az eugenika (fajegészségtan) szülőatyjává vált.

A „szociáldarwinizmus” kifejezés Richard Hofstadter amerikai történész nyomán terjedt el.

Thomas Malthus az 1798-ban megjelent Tanulmány a népesedés törvényéről (angolul An Essay on the Principle of Population) című munkájában azt írta, hogy a népesség létszámát elsősorban olyan katasztrófák tartják egyensúlyban, mint a háborúk, a szárazság vagy a betegségek. Hitler szerint „csak azt kell szeretni, annak jár irgalom és gyengédség, aki hasznos”.[2]

A darwinizmus legismertebb népszerűsítője, Ernst Haeckel német zoológus és filozófus fogalmazta meg az első „tudományos” fajelméletet, a rasszok első rangsorolását.[3]

Az I. világháborút követően gyorsan veszített népszerűségéből és támogatottságából, és állítólagos tudományos állításait a második világháború végére nagyrészt hiteltelenítették az egyre növekvő tudományos konszenzus miatt, miszerint az eugenika és a tudományos rasszizmus nem megalapozható áltudomány.[4] Az eugenikát hiteltelenné tette a genetika jobb megértése, amely megszégyenítette Hitler náci diktátor elméletének eugenikus érvekkel való használatát egy „mesterfaj” létrehozására. A második világháború alatt (1939-1945) a nácik több millió zsidót, romát (cigányt) és más népcsoportok tagjait gyilkolták meg, mert azt tanították, hogy alacsonyabb rendűek az idealizált árja fajnál.[5]

Jegyzetek

1. Spencer Herbert erkölcstana PDF – Epa.oszk.hu
2. A fasiszta erőszak mögötti hármas: Darwin, Haeckel és Hitler – Hu.a9.com.tr
3. Haeckel és a darwinista fajelmélet – Transindex, 2006. június 20.
4. Claeys, Gregory (2000). "The "Survival of the Fittest" and the Origins of Social Darwinism". Journal of the History of Ideas. 61 (2): 223–240. doi:10.1353/jhi.2000.0014. S2CID 146267804.
5. Bannister, Robert C. (2000). "Social Darwinism". Microsoft Encarta Online Encyclopedia 2000. Archived from the original on 2 October 2019.

Források

• Richard Hofstadter: Social Darwinism in American Thought. Revised edition. Boston: Beacon Press, 1955 (angolul)
• Marius Turda: Faj és nemzet – Ketezer.hu
• Spencer Herbert erkölcstana PDF – Epa.oszk.hu
• Thomas Robert Malthus: An Essay on the Principle of Population – Econlib.org (angolul)
• Kovács Gábor: Bűn, Isten, ember, állat, gép – Epa.oszk.hu

Lásd még

• Társadalmi osztály
• Meritokrácia