Szirman géb

Szirman géb
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei) Család: Gébfélék (Gobiidae) Alcsalád: Benthophilinae Nemzetség: Ponticolini Nem: Ponticola Iljin, 1927 Faj: P. syrman
Tudományos név
Ponticola syrman (Nordmann, 1840)
Szinonimák
Gobius eurystomus Kessler, 1877 Gobius hybridus Iljin, 1956 Gobius syrman Nordmann, 1840 Gobius trautvetteri Kessler, 1859 Neogobius syrman (Nordmann, 1840) Neogobius syrman eurystomus (Kessler, 1877)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szirman géb témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szirman géb témájú médiaállományokat és Szirman géb témájú kategóriát.

A szirman géb (Ponticola syrman) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A szirman géb előfordulási területe a Fekete-tenger északi része, beleértve az Azovi-tengert is, és a Kaszpi-tenger északnyugati része. A sekély parti részeket kedveli, ahonnét a brakk- és édesvízbe úszik.

Megjelenése

A hal testhossza 18-22 centiméter, legfeljebb 24,5 centiméter. 56-78, többnyire 58-71 pikkelye van egy hosszanti sorban. Fejtetőjén és a fej hátulsó részén nincsenek pikkelyek, a kopoltyúfedők felső harmada viszont pikkelyekkel fedett.

Életmódja

Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A törmelékes, homokos és iszapos fenéket kedveli. Tápláléka főként apró rákokból, kagylókból, soksertéjűekből és árvaszunyoglárvákból (Chironomidae) áll, de kisebb gébféléket is fogyaszt.

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása

Egy-kétévesen válik ivaréretté. Március-júniusban ívik. A nőstény legalább kétszer ívik ebben az időszakban. A hím őrzi és gondozza a ragadós ikrákat, amelyeket a nőstény vízinövényekre, kagylóhéjakra és kövekre rakott le.

Források

• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
• Ponticola syrman (Nordmann, 1840) FishBase
• Miller, P.J., 1986. Gobiidae. p. 1019-1085. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the North-eastern Atlantic and the Mediterranean. Volume 3. UNESCO, Paris.