Szimonisz Henrik
Szimonisz (Simonis) Henrik (Detta, 1898. – Bukarest, 1972.) bánsági magyar, német nyelven író költő, elbeszélő, műfordító, újságíró, lapszerkesztő. Életútja, munkásságaElemi iskoláit szülővárosában végezte, majd amikor családja 1910-ben Temesvárra költözött, mint szobafestő dolgozott, közben magánúton képezte magát. 1914-ben belépett az ifjú szocialisták szövetségébe. 1916-tól kezdett magyarul és németül írni. A két világháború közötti évtizedekben elbeszéléseket, verseket, riportokat, recenziókat és jegyzeteket közölt a temesvári újságok és folyóiratok hasábjain. 1931-től a Franyó Zoltán szerkesztette 6 Órai Újság belső munkatársa volt. 1934 elején Mondd már! címmel egy mindössze néhány számot megért szatirikus politikai és társadalmi lapot adott ki. Munkatársa volt a szintén rövid életű temesvári Új Század (1934-1935) című kiadványnak. Marussja. Regény a mai Oroszországból címmel magyarra fordította Fjodor Gladkov Pjanoje szolc c. regényét, amelyet könyv alakban a 6 Órai Újság adott ki Temesváron. A második világháború után, 1945–46-ban kiadta a Die Woche c. hetilapot. 1945-től 1949-ig az újraindított német nyelvű napilap, a Temeswarer Zeitung szerkesztőségében dolgozott, majd annak megszűnését követően, 1949-ben Bukarestbe költözött, de még vállalta az 1951-ben megalakult temesvári Ady Endre Irodalmi Kör vezetését. Bukarestben a Művelődési Útmutató német nyelvű változatának, a havonta kiadott Kultureller Wegweisernek a főszerkesztőjévé nevezték ki. A lap 1956-tól Volk und Kultur címmel jelent meg. Az 1970-es évektől a német nyelvű központi napilap, a Neuer Weg külső munkatársa volt. Karácsonyfa-tűz okozta halálát. Kötetei
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia