Szily Aurél

Szily Aurél
Született	Schlesinger Harry Aurél 1880. június 1.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1945. szeptember 13. (65 évesen)[1] Budapest[3]
Állampolgársága	német magyar
Szülei	Szily Adolf
Foglalkozása	szemész egyetemi oktató
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34, N/A, 2, 14)[4]
Sablon Wikidata Segítség

Szilsárkányi Szily Aurél, született Schlesinger Harry Aurél[5] (Budapest, 1880. június 1.[6] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. szeptember 13.)[7] szemészorvos, egyetemi tanár. Szily Adolf fia és Szily Pál testvére.

Élete

Szily Adolf (1848–1920) szemészorvos, egyetemi tanár és Jónás Regina (1847–1927) gyermekeként született zsidó családban. Egyetemi tanulmányait szülővárosában és Freiburgban végezte. 1905-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg orvosi diplomáját. 1907–1908-ban a berlini Robert Koch Intézetben dolgozott, 1908–1909-ben a Heidelbergi Kísérleti Rákkutató Intézetben Vinzenz Czerny-vel folytatott kutatásokat. Ezt követően 1924-ig a Freiburgi Egyetem szemklinikáján működött Theodor Axenfeld szemorvos vezetése alatt. 1910-ben adjunktusi kinevezést kapott. Az első világháború idején tanúsított munkájáért – amit egy hadikórházban végzett a francia-német front mögött – több kitüntetést kapott, köztük a Vaskereszt Rendet. 1924-ben a Münsteri Egyetem Szemkórházának első igazgatójává választották, s munkásságának köszönhetően az intézmény világhírű lett. Tagja lett 1927-ben az International Council of Ophthalmology-nak. 1930-ban a Klinische Monatsblatter für Augenheilkunde című szemészeti folyóirat főszerkesztője lett. A nácik hatalomra kerülése után származása miatt elvesztette igazgatói állását, s valamennyi megbízatását. 1939-ben családjával hazatért Magyarországra, nem vállalt állást, visszavonulva csupán kutatómunkát végzett. 1941 novemberében visszavonták német állampolgárságát. 1945-ben kinevezték a Budapesti Tudományegyetem szemklinikájának élére, de két héttel első munkanapja után váratlanul meghalt. Nagy jelentőségűek a látóidegfő morfológiájára, a szem anatómiájára és fejlődéstanára, a sympathicus szemgyulladásra vonatkozó kutatásai. Ő volt az első, aki felismerte az anaphylaxia jelentőségét a szemészetben. Több mint száz tudományos dolgozatot tett közzé. Halálát tüdőgyulladás okozta.

Első felesége Margarete Eissler (1885 körül – 1929. október 3.), akitől két gyermeke született: Clemens (1912) és Gabriele (1915). Második házastársa a bárói családból származó Walburga von Spiegel von und zu Peckelsheim (1888–?) volt, akit 1932-ben vett nőül.

Főbb művei

• Az állatok szeméről (1899)
• A csillagingás tüneményének optikai magyarázata (1900, németül is)
• Histiogenetische Untersuchungen, J. F. Bergmann (Wiesbaden 1907)
• Über das Entstehen eines fibrillären Stützgewebes im Embryo und dessen Verhältnis zur Glaskörperfrage, J. F. Bergmann (Wiesbaden 1908)
• Die Anaphylaxe in der Augenheilkunde (Stuttgart, 1914)
• Atlas der Krieg-Augenheilkunde (I – II., Stuttgart, 1916)
• Erkrankungen der Tränenwege, der Linder, der Binde-, Leder- und Hornhaut, Thieme (Lipcse, 1924)
• Schilddrüse und Auge, Grill (Budapest 1937)

Díjai, elismerései

• Albrecht von Graefe-díj (1925)

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
4. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=198&layout=s
5. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 59882/1880. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1880. év 11. oldal 8. sor
6. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 794/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
7. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 5259/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 10.)

Források

• Bíró Imre: Szily Adolf, Szily Aurél (1983. augusztus 21.) Orvosi Hetilap, 124. évfolyam, 34. szám
• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
• Holger Busse: Szily Aurél – egy nagy szemorvos élete és tudományos munkássága (2004. június 1.) Szemészet, 141. évfolyam, 2. szám, 255–256. o.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 852. o.  Online elérés