Szülei Szíjj János (1850-1913) városi elemi iskolaigazgató[4] és Balogh Terézia, testvérei Mária, Margit és János voltak.
1907-től városi aljegyző,[5] 1911-ben tiszteletbeli főjegyző volt. 1912-ben a komáromi Jókai Egyesület titkárává választották.[6] 1914-től Komárom város tanácsnoka. A csehszlovák államfordulat idején lett polgármester, de azt követően Komáromot községgé degradálták, őt pedig nyugdíjazták. A csehek túszszedésekor, a 10 túsz elbocsátásáért cserébe többekkel önként ajánlkozott.[7] Jókai komáromi szobrának felállításáért is sokat tett.[8]
A komáromi bencés gimnázium Ifjúsági Segitőegyesületének, illetve a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületnek elnöke volt. A Jókai Egyesület 60. születésnapja előtt elhatározta, hogy arcképét megfestetik,[9] amivel Komáromi Kacz Endrét bízták meg.[10] Az egyesületet 1922-től betiltásáig ő vezette. A komáromi református egyházmegye világi tanácsbírója volt.[11] 1910-ben főjegyzőként képviselte Komáromot Beniczky Lajos főispán temetésén.[12]
Felesége gyerkényi Pyber Margit[13] volt, akit 1911-ben Komáromban vett feleségül.[14] Lánya Margit Daisy ifj. Halmi Nándorné volt.[15] Sógora Pyber Béla alezredes volt.
1925 Időjóslás hajdanában. In: Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából. Komárom, 147-149.
