Sziderit

Sziderit
Általános adatok
Névváltozatok	vaspát
Kémiai név	vas-(II)-karbonát
Képlet	FeCO3
Kristályrendszer	trigonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály	Pótanion nélküli vízmentes karbonátok
Csoport	Kalcitcsoport
Azonosítás
Megjelenés	romboéderes kristályalakban vagy mikrokristályos-tömeges formában
Szín	sárgásfehér, világosbarna, szürke
Porszín	színtelen, fehér
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	átlátszatlan, néha áttetsző
Keménység	3,5–4,5
Hasadás	tökéletes a kristálylapok mentén
Oldhatóság	forró sósavban pezsegve oldódik
Sűrűség	3,7–3,9 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziderit témájú médiaállományokat.

Fazettált csiszolású sziderit drágakő

A sziderit egy karbonátásvány, a vas-(II)-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Egyszerű romboéderes kristályok vagy vaskosan pátos, tömeges halmazokban, tömött mikrokristályosan tömeges csoportokban fordul elő. Sugaras változata a szferosziderit. Gyakori vasérc, elméleti vastartalma 48,0%.

Neve a görög szideritisz (σιδηρῖτις = vasanyag, -eszköz) szóból ered.[1]

Keletkezése

Pegmatikus kőzetalkotó, hidrotermás átitatódásként másodlagosan is keletkezik. Hidrotermás telérek járulékos ásványa. Metaszomatikusan mészkőben és dolomitban keletkezik. Gyakori az üledékes keletkezés, a telepszerű lerakódás. Közepes minőségű vasércek közé tartozik.

Hasonló ásványok: kalcit, dolomit, magnezit.

Előfordulása

Gyakran előforduló vasércfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Ausztriában, Angliában Cornwallban, Oroszországban több helyen, Ukrajnában, az Egyesült Államokban Connecticutban és Pennsylvaniában, Kanadában a Sziklás-hegységben, Grönlandon, Brazíliában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Romániában, Algériában, Tunéziában, Ausztráliában. Jelentős bányászata volt a Szardínia szigetén.

Előfordulása Magyarországon

Apró kristályokként Nagybörzsönyben, Nagyvisnyón, Perkupán, Recsken és általában minden ércelőfordulással együtt megtalálható. Tömeges előfordulása Rudabányán található. Itt a felpikkelyeződött dolomit tömbökben másodlagos hidrotermális átitatódás során pátvasércé alakult, melyben több helyen nemesfém feldúsulások jöttek létre. Ez az ércesedés évszázadokon át biztosította Rudabánya bányászatát. A pátvasérc előfordulás termelését földalatti bányászattal is folytatták. Sziderit-előfordulás található Pécs mellett Vasason és Bakonyán, nem bányászható mennyiségben.

Jegyzetek

1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 132. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• J. Arem: Rocks and Minerals. Toronto. 1974.