Szibériai görény
A szibériai hegyi görény, szibériai görény, Kolinsky-, vagy himalájai görény (Mustela sibirica) az emlősök (Mammalia) osztályába a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. ElőfordulásaEurópa keleti részén és Ázsiában honos. Elterjedési területébe beletartozik Oroszország európai része egészen az Ohotszki-tengerig, innen délre Tibetig és Thaiföld északi részéig él. Előfordul ezeken kívül Japánban és Tajvanon is, valamint Szahalin szigetére betelepítették. A Japánban élő állatokat, olykor Mustela itatsi néven külön fajként kezelik. Elsősorban erdőkben élő faj, többnyire víz közelében fordul elő. Kultúrakövető ragadozó, olykor városokban is megtelepszik. Alfajai
MegjelenéseA molnárgörény, közönséges görény és a vadászgörény rozsdaszínű rokona. Testhossza 25-39 centiméter, farokhossza 13-21 centiméter, testtömege 360-820 gramm. A hím lényegesen nagyobb és testesebb, mint a nőstény. Bundája télen teljesen rozsdaszínű, sűrű és tömött, nyári szőrzete sötétebb barna és vékonyabb. Pofájának szem körüli része és az orrtükre fekete. A szája körüli rész fehér. Testfelépítése nagyjából megegyezik a közönséges görényével. ÉletmódjaKisemlősökkel, madarakkal, kétéltűekkel és rovarokkal táplálkozik. ÉrdekességA szibériai görény szőréből kitűnő minőségű festőecseteket készítenek. Az úgynevezett Kolinsky nyestszőr ecsetek a hím szibériai görény téli bundájából készülnek, nem nyestszőrből. RokonaiBár a magyar neve görény, inkább a nyércekkel áll közelebbi rokonságban. A Mustela nemen belül a Lutreola alnembe, a nyércek közé sorolják. (Ennek némileg ellentmond néhány tenyésztő tapasztalata, mely szerint sokkal közelebbi rokonságban van a közönséges görénnyel mint például a molnárgörény. Például szibériai-vadászgörény hibridek probléma nélkül létrehozhatók.) Források
Külső hivatkozások
|
Portal di Ensiklopedia Dunia