Szerkesztővita:JulesWinnifieldÜdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves JulesWinnifield!
![]() Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a
![]()
Re: KitérőSzia! A többes szám első személy alapján gondolva, csak nem egy vamavos kolléga vagy? A "Z" alakot használja a Szamos-féle könyv (lásd mellékelt ábra) és sok pályafenntartásnál dolgozó, talán éppen onnét tanulták? :) A laptörténetben biztos láttad a megjegyzéseimet, legtöbb pályás tankönyvben, utasításban nincs is külön jelölve milyen alakú, ami sztem annak tudható be, hogy amíg nem volt "U" alakú, nem is nagyon volt értelme jelölni. Szval a "Z"-t nem kéne kitörölni, mert ha netalán vki a "Z" alakúra kíváncsi, a kitérős szócikkben megtalálja! Ha ezek után mégis úgy gondolod, hogy "Z" alakú nincs, akkor kérlek küldj forrást az régi fajta "I"-re, ugyanis én eddig még nem találtam.
Üdv, Joliet Jake vita 2010. április 12., 22:44 (CEST)
Kicsit megkésve válaszolok, bocs. Még egyszer gratula, elég ügyesen szerkesztgetitek a kitérő szócikket. Egy két dolgot észrevettem, ömlesztve ideírom, aztán kíváncsi lennék a véleményedre: 1) Amikor a zárszerkezeteket felsorolod, meg lehetne említeni az új 60 XIV-be szerelt Tempflex zárat. 2) Csúcssínösszekötő rúddal nincs kiszállítva kitérőt jó pár éve. Kb. 25-30 évvel ezelőtt balesetet okozott, azóta jelentős részük leszerelésre került. 3) Keresztezéseknél igaz, h. nálunk nincs, de megemlíteném a mozgócsúcsost. Ha tetszik a MÁV-nak, ha nem, hosszú távon ez a fejlődés útja. 4) Talán megérne egy mondatot a nagysugarú kitérők erőátvitele (mechanikus vagy Hydrolink), a végállás ellenőrző berendezés (ELP), a Krolupperek és forgócsapos váltójelzők, hajtóművek (külpontos, belpontos), a biztonsági betét (BIBE), az elmozdulás gátló berendezés vagy a kötszerek (hevederek, szorítók, síncsavarok, stb.). 5) Az átszelési kitérővel kapcsolatban említettél gondokat...további probléma velük, hogy kitérő irányban csak 40 km/h a max. sebesség, ami elég kevés. 6) A kitérő elemeit, meg típusait jelölő ábrákon sokszor keveredik a váltó kifejezés a kitérővel (pl. a váltó hossza az ábrán valójában a kitérő hossza) 7) A kitérők szabványos hajlása 1:9 bejegyzés nem teljesen igaz. Kizárólag a XI, XII, XIII és XIV kitérőre, a többire nem. 8) A csúcssíneknél pl. a 48-800 vagy a 60-1800-as kitérő nem toldatsínes, hanem végig csúcssínes kialakítású. Pl. az ÖBB-nél a nagyobb sugarú kitérők mind ilyenek biztonsági okok miatt (persze ezek hátránya a nagyobb állítóerő) 9) Érdemes lenne megemlíteni, hogy a vezetősín, a vezető melletti sín, a sínszékek és kötszerek alkotják a vezetősín szerkezetet, ami kompletten cserélhető egység. 10) Érdekes lehet még, hogy kitérők lehetnek átmenetes (különbözik a pálya és kitérő sínrendszere) és hosszabbított kivitelűek (kitérőcserekor) is. További jó munkát! JulesWinnifield vita 2010. október 9., 20:08 (CEST)
|
Portal di Ensiklopedia Dunia