|
Szerkesztő:VT/ElőkészületbenSzentesre ma 4 vasútvonal fut be, melyek ElőzményekSzentes a 19. században szépen fejlődő mezővárossá vált. [...] A Kunszentmárton–Szentes HÉV A vasútvonalat Szentes város építtette 440 000 Ft költséggel. A pálya 20 kg/m súlyú acélsínekből épült. Az engedélyezett tengelyterhelés 9 tonna volt. A 22,6 km hosszú vonal ünnepélyes átadása 1887. szeptember 22-én volt. 11:30 perckor érkezett a műtanrendőri bejárást végző bizottság vonata az állomásra, ahol 10 ezer fős ünneplő tömeg fogadta. Az első menetrendszerinti vonat (3813. számú személyvonat) Szentes vasútállomásáról 1887. szeptember 24-én 5 óra 30 perckor indult. Kezdetben 2 vonatpár közlekedett Szentes és Szolnok között 5 és fél óra menetidővel. A Szentes-Budapest táv (180 km) leutazásához a reggeli vonattal 8 óra 39 perc kellett. A reggeli vonatpár Kunszentmártonban, a délutáni Tiszaföldváron keresztezett. A menetdíj I. osztályon 1 Ft 20 krajcár, II. osztályon 70 krajcár, III. osztályon 50 krajcár volt. Egy évvel az átadás után, 1888. szeptember 16-án nyílt meg a Kiskunfélegyháza–Csongrád-vasútvonal, amely erős konkurenciát jelentett a Kunszentmárton-Szentes HÉV-nek. Az építtető OMÁV nem kapott engedélyt a közlekedési minisztériumtól vonalainak átvezetésére a Tiszán (így túlzott konkurenciát jelentett volna a MÁV-nak) ezért a régóta várt Szentes-Csongrád vasúti összeköttetés még 18 évet váratott magára. A csongrádi állomás közelsége alternatívát jelentett a szentesieknek is. Az új vonalon Kiskunfélegyházán át feleannyi ideig tartott az utazás a fővárosba. Ennek hatására 1888. november 1-jétől rendkívüli menetrendváltozás lépett életbe, ami a Szentes-Szolnok távon 3 és fél órára csökkentette a menetidőt. A Szentes–Hódmezővásárhely HÉV építéseÖsszeköttetés Csongrád és Orosháza feléAz első évtizedekA három HÉV társaság forgalmát a MÁV bonyolította le. A szentes környéki vonalakat 377-es sorozatú mozdonyok szolgálták ki, amelyek a szolnoki és kiskunfélegyházi fűtőházakhoz tartoztak. A szentesi kisfűtőház sem volt önálló, 1927-ig a szolnok, azután a kiskunfélegyházi fűtőházfőnökséghez tartozott. A két világháború közöttA II. világháború utánAz állomás és a motorgarázs történeteIparvágányokA Zsoldos-iparvágányA téglagyári iparvágányA téglagyári iparvágány 1972-ben épült az új szentesi téglagyár részére. (Ez a mai egyetlen, működő téglagyár Szentesen, a város korábbi üzemei megszűntek.) Az iparvágány építése a Szentes–Orosháza-vasútvonal orosháza felőli becsatlakozásának átépítésével járt. A nyíltvonalat új ívre helyezték át, míg a régi ív a téglagyári iparvágány része lett. Folytatásban a vonal déli irányba fordult, az ívben rakodóterületet alakítottak ki a villanyszerelési termékeket gyártó Kontakta (később Kontavill, ma Legrand) üzem részére. A délre tartó egyenesben megfigyelhető egy kisebb ív is, ami keletebbre tolja el a vágánytengelyt: ez azért került bele, mert az egyenesen továbbhaladó ágat a téglagyárt mellé akkoriban telepíteni szándékozott szentesi sörgyárnak hagyták volna meg. Ez azonban sohasem épült meg. Az iparvágányt a 2000-es évek elején még használták, de ma már nincs rajta forgalom. A növényzet benőtte, elbontása várható. Felépítménye 44,3 kg/m sínekből áll, keresztaljakként betonaljak találhatók benne. Az erőtakarmánygyár iparvágányaA HUNGERIT- és MÉH-telepi iparvágányKisvasutakA Zsoldos-téglagyár kisvasútjaA sertéshízlalda kisvasútja
A Zsoldos-féle sertéshízlalda - mely saját baszó, 600 mm nyomtávú kisvasúti hálózattal rendelkezett - a téglagyár mellett, annak keleti oldalánál volt található. A telephelyet a téglagyár kisvasútja kerülte meg 3 oldalról, az agyagbányászat nyomát ma a környező téglagyári tavak jelzik. A két vasút között megszűnésük előtt vágánykapcsolat nem volt, de feltehetően régebben, a Zsoldos-időkben lehetett. 1995-ben újították fel nagy részét, vágányhálózata ekkor 1575 méter volt. A telep 2001 körül szűnt meg, a vágányokat 2008 tavaszán szedték fel. 13,75 kg/m-es sínekből állt. A nagyhegyi kisvasútA nagyhegyi kisvasút kb. 800 méter hosszú, 600 mm-es lóvontatású vasút volt, melyet a Zsoldos Részvénytársaság építtetett 1922-23-ban a homok szállítása céljából. Az üzemnek Nagyhegy 131. tanyaszám alatt volt homokbányája, ahonnan rossz minőségű földúton tudta csak szállítani a téglagyárába a homokot, ezért felmerült ötletként lóvasút létesítése. A vasútvonal a nagyvasút Hékéd megállójától indult, ahol rakodóterületet építettek ki a kunszentmártoni vonal mellett. Innen a Nagypaté úton haladt 600 métert, majd éles kanyarral a Nagyhegyszéli útra fordulva érkezett a bányához. A Szőke-téglagyár kisvasútjaA Szőke-téglagyár a mai erőtakarmánygyár Árpád-silója helyén állt. Kezdetben rövid kisvasút vezetett a gyár melletti agyagbányához (az egykori bányatavat mára feltöltötték), de az agyagmennyiség kitermelésével meg kellett hosszabbítani. Az új bányát a régitől keletre, a mai Ipartelepi út túloldalán nyitották. Ehhez a kisvasútnak kereszteznie kellett a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalat, amely a régi bányaterületet határolta. A keresztezést aluljáróval oldották meg, amely ma is megtalálható. A gyár és a vasútja az 1960-as években szűnt meg. Az Oláh-téglagyár kisvasútjaEgyéb kisvasúti vágányokTöbb helyen találhatók (illetve voltak találhatók) még rövidebb kisvasúti vágányok Szentesen.
Jegyzetek |
Portal di Ensiklopedia Dunia
