Szerkesztő:Fordprefect/bkv20122011–2012.A BKV 2011. október 26-i igazgatósági ülésén Vitézy Dávid, a (BKK vezérigazgatója és a BKV igazgatóságának tagja) egy tíz pontból álló határozati javaslatot nyújtott be a Társaság nehéz helyzetére hivatkozva. A határozati javaslat egy mindenre kiterjedő megtakarítási terv készítésére ad megbízást az igazgatóság elnökének, Dr. Várszegi Gyulának. A takarékossági program keretében javaslatot kell tenni a 2010. január 19-én aláírt kollektív szerződés módosítására, az ehhez szükséges tárgyalásokat az érdekképviseletekkel le kell folytatni, sikertelen tárgyalás esetén a kollektív szerződést részben, illetve teljesen fel kell mondani.[1] Válaszul 2011. november 21-én a BKV két nagy szakszervezeti tömörülése – a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) –, amely magába foglalja az összes bkv-s szakszervezetet nyílt levelet írt Tarlós István főpolgármesternek, amelyben biztosították arról, hogy a kollektív szerződés tárgyalásától nem zárkóznak el, de fontosnak tartják az átlagos, illetve az átlag alatt kereső dolgozók bérének és juttatásának megtartását.[2] A BKV az új kollektív szerződést már a tervezett új Munka törvénykönyve alapján kívánta módosítani, amit a szakszervezetek jogszerűtlennek tartottak, így Társaság 2011. december 1-jén felmondta a hatályos KSz-t. A felmondási idő 90 nap, ezért a feleknek 2012. március 3-áig van idejük megállapodni, mert azután a dolgozókat a Munka törvénykönyve szerint kell foglalkoztatni. Tarlós István főpolgármester szerint a kollektív szerződés módosításával 7 milliárd forint takarítható meg. 2012 végén Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter március végéig befagyasztotta a BKV-nak járó, mintegy 32 milliárdos normatív támogatás kifizetését, ezzel még nehezebb anyagi helyzetbe került a cég,[3] ezért 2012 január első napjaiban a cégvezetés, a cég nehéz anyagi helyzetére hivatkozva megszorításokat vezetett be:
Január végén – mivel a bértárgyalások és a kollektív szerződés-tárgyalások felhatalmazás híján elmaradtak – a szakszervezetek demonstrációt jelentettek be február 7-re az Akácfa utcai székház elé. A cégvezetés értetlenül állt a bejelentés előtt és az akció lefújását, valamint türelmet kért a dolgozóktól.[4][5][6] 2012. február 8-án a sajtó kiemeltként kezelte azt hírt, miszerint – a folyamatos pénzhiány és a cégnél bevezetett megszorítások ellenére – a vállalat vezetői megkapták az előző év nyarán felfüggesztett, de amúgy jogosan járó prémiumaikat.[7] A botrány miatt Várszegi Gyula, a vezérigazgatói feladatokkal megbízott igazgatósági elnök február 10-én felajánlotta azonnali hatályú lemondását, melyet Tarlós István főpolgármester elfogadott.[8] 2012. február 22-én újabb – ezúttal vonulós – tüntetésre került sor. A BKV-dolgozók 3 helyen, a Boráros téren, a Keleti pályaudvarnál, valamint a Nyugati pályaudvarnál gyülekeztek a városban, majd ezek a csoportok a Blaha Lujza téren találkoztak. Innen már közösen mentek a Városház elé, ahol petíciót akartak átadni Tarlós István főpolgármesternek, amit Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója vett át. A dolgozók ezután a Kossuth Lajos térre mentek, és a szakszervezeti vezetők egy másik petíciót adtak át Török Kristófnak, a Miniszterelnökség külkapcsolati felelősének, melyet Orbán Viktornak címeztek. Eközben a téren egy focimeccset játszottak, amelyben a két csapat a kormány és a főváros képviselőit szimbolizálta. A mérkőzésen mindenkit kiállítottak, mert „túl nagyot rúgtak” a az utazóközönséget és a dolgozókat szimbolizáló labdába. A tüntetés végén Nemes Gábor bejelentette, hogy amennyiben a petícióknak nincs eredmény, március hónaptól sztrájkot hirdetnek.[9] 2012. február 27-én a metró- és HÉV-vezetőket tömörítő Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (FKDDSZ) – a többi szakszervezet megelőzve – bejelentette, hogy amennyiben március 2-ig a megkezdett kollektív munkaügyi vita eredménytelenül zajlik, akkor megkezdik a sztrájk előkészítését, ugyanis a kollektív szerződés megszűnésével a cég kiveszi a metró- és HÉV-vezetőket az egészségre ártalmas munkát végzők kategóriájából,[10] holott egy 1993-as orvosi vizsgálat szerint a metróvezetők fokozott pszichológiai és zajterhelésnek vannak kitéve, ezért napi 8 óránál kevesebbet tölthetnek vezetéssel. 2012. március 2-án, pénteken megállapodás született az érdekképviseletek és a cégvezetés között, így a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete visszavonta sztrájkfenyegetését.[11] A megállapodás tartalma:
A ideiglenes foglalkoztatási megállapodás július 1-jéig érvényes, addig új kollektív szerződést kell kötni. Gulyás Attila, Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint a szakszervezetek azért egyeztek bele a megállapodásba, mert nem szerették volna, hogy a dolgozók bére 30%-kal csökkenjen.[12] Tarlós István főpolgármester szerint a megállapodással 5 milliárd forint megtakarítást eredményez a BKV gazdálkodásában. Forrás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia