Szentgyörgyi Kornél
Szentgyörgyi Kornél (Budapest, 1916. október 30.[3] – Budapest, 2006. szeptember 25.) Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar festőművész. ÉletpályájaSzentgyörgyi (Bzdnek) Gyula Tamás (1885–1944)[4] és Major Mária (1887–1956)[5] fia.[6] 1935-41 között tanulmányokat folytatott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak. Római ösztöndíjas időszakában, 1942-ben Rómában, a Cinecittàhoz tartozó főiskolán díszlettervezést tanult. 1948–52-ben a csepeli képzőművészeti szabadiskolát vezette. 1952–56-ban tagja volt a Honvéd Képzőművészeti Stúdiónak. 1938-tól kiállító művész, történelmi képeivel és életképeivel vált ismertté. Az 1950-es években a munkáséletet és a katonaéletet ábrázoló szocreál stílusban festett képei megfeleltek a hivatalos művészeti irányzatnak. Imre Istvánnal közösen festett Almaszedők című képét 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Az 1960-as években eltávolodott a szocreál stílustól, a látványelemek absztrahálásával eljutott a konstruktív, dekoratív táj- és csendélet kompozíciókig, majd a teljes absztrakcióig. Életének végső alkotó időszakában ritmikus szín- és formakompozíciókat festett.[7] A Fészek Művészklub tiszteletbeli tagja volt. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Szolnoki Képtárban, a Várpalotai Múzeumban, a szlovákiai Dunaszerdahelyi Galériában, a lengyelországi Słupsk Múzeumban, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben őrzik. Sok munkája sikeresen szerepelt a párizsi L'Hotel Drouot festményaukcióin. Művei
Köztéri művei
Egyéni kiállítások
Díjak
Csók emlékérem; Szolnoki biennále díja; Nagymarosi Nyári Tárlat díja; Budapesti Történeti Múzeum díja; és még sok elismerés és díjazás. Publikációk
Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia