Szent Ilona-szigeti fülbemászó

Szent Ilona-szigeti fülbemászó
Szent Ilona-szigeti fülbemászó egy gyűjteményből
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Fülbemászók (Dermaptera) Család: Labiduridae Nem: Labidura Faj: L. herculeana
Tudományos név
Labidura herculeana Fabricius, 1798
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szent Ilona-szigeti fülbemászó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ilona-szigeti fülbemászó témájú kategóriát.

A Szent Ilona-szigeti fülbemászó (Labidura herculeana) a rovarok (Insecta) osztályának fülbemászók rendjébe, ezen belül a Labiduridae családba tartozó faj.

Előfordulása

Egyedül Szent Ilona-szigetének területén őshonos (endemikus) faj. Kihalt, az utolsó példányát 1967-ben látták.[1]

Megjelenése és életmódja

A Szent Ilona-szigeti fülbemászó 84 milliméteres hosszával a legnagyobb a fülbemászók között. Teste fényes fekete, lábai vöröses színűek. Egy pár szárnya van mindössze, szárnyfedői rövidek. Általában eső után és kizárólag éjjel jön elő rejtekhelyéről.

Felfedezése

A Szent Ilona-szigeti fülbemászót először 1798-ban írta le új fajként Johan Christian Fabricius. Megkülönböztetése elég nehézkes volt a hasonló, ámde kisebb méretű Labidura riparia fajtól, így kevés figyelmet kapott. 1962-ben két ornitológus, Douglas Dorward és Philip Ashmole újra felfedezte a fajt, miközben madártani tanulmányúton voltak. A talált rovart Arthur Loveridge határozta meg, és a Labidura loveridgei nevet adta neki, mígnem 1965-ben visszakapta eredeti nevét.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Saint Helena earwig című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• "A Dermaptera Dodója" (en)
• Fényképek a fajról (en)

Jegyzetek

1. D. Pryce (2014. január 20.). „Labidura herculeana”. The IUCN Red List of Threatened Species 2014, e.T11073A21425735. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2014-3.RLTS.T11073A21425735.en.