hu Szarut%C3%B6nk%C5%B1 szegf%C5%B1gomba

	A szarutönkű szegfűgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Szarutönkű szegfűgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Marasmiaceae;
Nemzetség:	Marasmius;
Tudományos név
	Marasmius cohaerens; (Pers.) Cooke & Quél. (1878)
Elterjedés
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szarutönkű szegfűgomba témájú médiaállományokat és Szarutönkű szegfűgomba témájú kategóriát.

A szarutönkű szegfűgomba (Marasmius cohaerens) a szegfűgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A szarutönkű szegfűgomba kalapja 1-3,5 cm széles, alakja eleinte kúpos, majd domború, végül széles domború. Színe egységesen sárgásbarnás, húsbarnás vagy okkerbarnás; a széle néha kifakuló. Felülete bársonyos; sima vagy kissé ráncos. Széle többnyire nem bordás.

Húsa vékony, halvány. Íze kissé kesernyés, szaga nem jellegzetes vagy kellemetlen.

Ritkás lemezei éppenhogy tönkhöz nőttek. Színük halvány szürkés-okkeres vagy sárgás, élük néha barnásvöröses.

Tönkje 3-8 cm magas és max. 0,3 cm vastag. Alakja karcsú, egyenletesen hengeres; egyenes vagy kissé hajlott. Színe fiatalon fehéres vagy sárgásbarna, de hamarosan sötétbarnára vagy sötét vörösbarnára vált, kivéve a csúcsát, mely fehéres marad.

Spórapora fehér. Spórái elliptikusak, simák, inamiloidok, méretük 7-10 x 3-5.5 µm. Mikroszkóp alatt jellegzetes képet mutat, szöveteiben gyakoriak az orsó alakú cisztídiumsejtek, valamint a lemezek és a kalap felszínén az ujjszerű kinövésekkel rendelkező ún. seprűsejtek.