Szalangána
A szalangána (Aerodramus fuciphagus) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj. ElőfordulásaEz a kistestű madár Délkelet-Ázsiában őshonos. Malajziától Kelet-Timorig előfordul. AlfajaiA szalangánának 6 alfaját különítik el, alaktani jellemzőik és előfordulási területük szerint, ezek az alábbiak:
Korábban az Oustalet-szalangána (Aerodramus germani) fajt is a szalangána alfajának tekintették, de a jelenleg elfogadott rendszerezés szerint önálló fajnak minősül, két alfajjal: Aerodramus germani germani és Aerodramus germani amechanus. Ez a faj a szalangána elterjedési területének az északi részén, illetve attól még északabbra fordul elő. MegjelenéseA szalangána 11–12 centiméter hosszú és 15–18 gramm testtömegű. A tollazata felül feketés barna, alul világosabb. A farok alatti része a legvilágosabb. Farktolla kissé villás. Szárnyai hosszúak és keskenyek. Csőre és lábai feketék. Az A. f. micans alfaj eléggé világos, míg az A. f. vestitus farok alatti része alig különbözik a többi tollazat színétől. A madár a barlangokban echolokációra fejlesztett, erős hangokat ad ki. Életmódja![]() Ez a madár sokféle élőhelyen képes megélni; a tengerpartoktól a 2800 méter magas hegyekig. Tápláléka, röptében elkapott rovarok. A legtöbbször csoportokban táplálkozik, sokszor egyéb sarlósfecskefélékkel és fecskefélékkel vadászik együtt. SzaporodásaA szalangána kolóniákban fészkel, a legtöbbször barlangokban, de néha épületekben is. A kosár alakú fészek, áttetsző, és a madár nyálából készül. A fészek a barlang vagy épület falára van száradva. A fészek körülbelül 6 centiméter átmérőjű és 1,5 centiméter mély. Körülbelül 14 gramm tömegű. A szalangána 2, ovális, fénytelen, fehér tojást rak. A szalangána és az ember![]() E madár fészkét, amely csak nyálból van, a madárfészek leves készítéséhez használják; a fészek a fő belevaló. Készítéskor a fészket beáztatják és forróvízben megfőzik. Egyesek szerint afrodiziákum és gyógyhatása hatása van. A fészeknek nagy ára van, és egyes kolóniákat ipari mértékben kihasználnak. Egyes állományok fészkeit, mint amilyenek az Andamán- és Nikobár-szigetek levők, túlságosan is begyűjtötték; emiatt a Természetvédelmi Világszövetség szerint az itteni állományok Súlyosan veszélyeztetettek.[1] A mesterséges madárházak használata, egyre elterjedtebb.[2] Manapság madárfészek farmok is léteznek Jordan (2004). Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia