Szabó Lajos (író, 1912–1983)

Ez a szócikk a drámaíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Lajos (egyértelműsítő lap).

Szabó Lajos
Született	1912. szeptember 21. Alsóbölkény
Elhunyt	1983. augusztus 13. (70 évesen) Marosvásárhely
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, drámaíró, főiskolai tanár
Sablon Wikidata Segítség

Szabó Lajos (Alsóbölkény, 1912. szeptember 21. – Marosvásárhely, 1983. augusztus 13.) erdélyi magyar drámaíró, főiskolai tanár.

Életútja

Középiskoláit a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte, majd az I. Ferdinand Egyetemen kapott jogi diplomát (1937). A budapesti Nemzeti Színházban Németh Antal mellett szerzett dramaturgiai tapasztalatokkal 1941-től a kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1945-től a konzervatórium, majd folytatólag 1948-tól a Magyar Művészeti Intézet, illetve a Szent­györgyi István Színművészeti Főiskola színháztörténet tanára, a magyar tagozat igazgatója. 1954-ben a Főiskolával együtt költözött Marosvásárhelyre, ahol 1976-ig a főiskola rektora is volt.

„Mint színészpedagógust, a második világháború utáni nagy erdélyi színésznemzedékek nevelőjeként kifinomult műveltség, belső harmónia és felelősségtudat jellemezte, egész lelkét, egész életét színházi kultúránk gyarapítására tette fel” (Jánosházy György, 1983).

Színháztörténeti és -elméleti írásait, olykor egy-egy drámabírálatát (Kiss Jenő: Három nap egy esztendő. Igaz Szó, 1955/9) az Igaz Szó és az Utunk közölte.

Drámaírói munkássága

Fiatalkori drámája, a Kolozsvárt bemutatott Viharlámpás (1943. november 13.) után, amely egy Mezőség-széli falusi tanító sorsán keresztül a kisebbségi szórványsorsba nyújt betekintést, több mint két évtizedet kellett várnia, míg legismertebb drámája, a még 1950-ben íródott Misztótfalusi-dráma, a Mentség színpadra került. A szerző – egyes kritikusai szerint – „jó mesterségbeli tudással sűrítette realista drámába a hiteles kordokumentumokból kiböngészett életrajzi adatokat” (Oláh Tibor), s bár mások a darab „meglehetősen epikus formáját” (Kántor Lajos) rótták fel, az erdélyi múlt egy darabját idéző történelmi hitelesség joggal nyerte meg a közönséget. A kortárs világban lejátszódó darabjaira viszont már az irodalompolitikai elvárások súlya nehezedett (Családi fészek).

Drámaíróként a marosvásárhelyi színház „házi szerzőjé”-nek is tekinthető: a Székely Színház elsőnek az 1956/57-es évadban mutatta be a Menekülést, majd a magyar tagozaton következett a Családi fészek (1964/65), Az otthon szigetén (1968/69), a Mentség (1971/72) és a Hűség (1976/77); a Menekülést a nagyváradi (1957/58), a Mentséget (1969/70) és a Hűséget (1976/77) a temesvári Állami Magyar Színház is műsorára tűzte.

Önálló kötetei

• Misztótfalusi Kis Miklós (dráma, Bukarest, 1949)
• Mentség (színmű, Bukarest, 1956; újrakiadása Bukarest, 1972)
• Menekülés (színmű, Bukarest, 1965)
• Hűség (dráma, Marosvásárhely, 1977)
• Hűség. Három dráma / Viharlámpás. Menekülés. Hűség; vál., szerk., előszó, jegyz. Lázok János; UArtPress, Marosvásárhely, 2012

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3  

További információk

• Jánosházy György: Megjegyzések Szabó Lajos színművéről. Igaz Szó, 1955/7. 100–104
• Janosházi György: Szabó Lajos halálára. Igaz Szó, 1983/8. 157–158.
• Marosi Péter: Családi fészek. Utunk, 1964/51.
• – -s -ó [Földes László]: Szabó Lajos: Menekülés. Utunk 1965/17.
• K. Jakab Antal: A tematikától – a mondanivalóig (Családi fészek). Igaz Szó, 1965/2. 288–292.
• Szőcs István: Családi fészek. Utunk, 1965/35.
• Kacsir Mária: Mentség. Előre, 1970. július 18.
• Wagner István: Szabó Lajos: Mentség. Utunk, 1970/31.
• Veress Zoltán: Az otthon szigete. Utunk, 1970/11.
• Gagyi László: Szabó Lajos hatvanéves. Igaz Szó, 1972/9.
• Oláh Tibor: Mentség (1971). In: Thália vonzásában. Marosvásárhely, 1996. 49–51.