Szűcs Sándor (mérnök)

Ez a szócikk a mérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Szűcs Sándor (egyértelműsítő lap).

Szűcs Sándor
Született	1872. január 9.[1] Miskolc[1]
Elhunyt	1939. január 27. (67 évesen)[2] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1895)
Sablon Wikidata Segítség

Szűcs Sándor (Miskolc, 1872. január 9. – Budapest, 1939. január 27.[3][4]) műszaki főtanácsos, Miskolc város főmérnöke.

Élete

Szűcs Sándor tanár és Fogarassy Róza fiaként született, iskoláit szülővárosában járta, érettségijét a Református Főgimnáziumban (ez akkor még a Papszer 1. alatt működött, a mai Herman Ottó Múzeum épületében) szerezte meg. Ezután a budapesti Királyi József Műegyetemen tanult tovább, ahol 1895-ben szerezte meg mérnöki diplomáját.

Szűcs Sándor-Vigyázó János-Tóvári János: Miskolc thjf város térképe, 1928

Végzés után a Körösök mentén dolgozott a folyószabályozásnál, majd visszatért szülővárosába, ahol a miskolci Főpályaudvar, illetve a rendező pályaudvar kialakítása volt a feladata. Ezután Miskolc szolgálatában városi mérnök lett. 1905-ben, Adorján (Adler) Károly városi főmérnök nyugdíjba vonulása után egyhangú döntéssel kinevezték Miskolc főmérnökévé (főépítészévé), és a városi mérnöki hivatal vezetője lett. Elsősorban útépítési, városrendezési munkálatokkal foglalkozott, utóbbinak elismerten a legfelkészültebb szakembere lett. Folytatta a Lippay Béla és Adler Károly által, a nagy miskolci árvíz után elkezdett városrendezési terv munkálatait, és részletes, konkrétumokat tartalmazó városrendezési tervet készített. A dokumentumot Részlet Miskolcz város szabályozási tervezetéből címen 1900. július 11-én tette közzé. Ebben – többek között – kitért a Széchenyi utca meghosszabbítására keleti irányban, valamint több új utca megnyitására. A térképkészítés kapcsán is Adler munkáját folytatta, az ő nevéhez fűződnek az 1924−1934 között megjelent Miskolc-térképek. A turizmus és a természetjárás pártfogója volt, 1894-től tagja, majd 1931-től elnöke volt a Miskolci Bükk Egyletnek. E kötődése kapcsán tervezte és építette meg 1899-ben a lillafüredi Zsófia-kilátót. Nevéhez fűződik az avasi turistaszálló és a bükkszentléleki menedékház felépítése is. 1932-ben vonult nyugdíjba. Presbitere volt a miskolci református egyházközségnek. Tulajdonosa volt a Magyar Érdemrend III. fokozatának.

1939-ben váratlanul hunyt el Budapesten, sírja a Deszkatemetőben van. Miskolcon utca viseli a nevét, Hejőcsabán.

Jegyzetek

1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
2. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
3. Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 202/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
4. Gyászjelentése (1939). dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. december 3.)

Források

• Szűcs Sándor (Miskolc, 1872. – Miskolc, 1939.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 103. o. ISSN 1416-0617  
• Szűcs Sándor. In Barna György – Dobrossy István: Miskolc belvárosa: Házak, emberek, történetek. Miskolc: Lézerpont. 2010. 163. o. ISBN 9789638899101  
• Az Adler és Lechner tervektől a Warga-féle városrendezésig (1900-1948). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2002. 263–276. o. ISSN 1416-0617  
• A Miskolc város szolgálatában állott tisztviselők, kezelők, díjnokok és altisztek törzskönyvi lapjainak gyűjteménye 1879–1950: 905. gov.hu. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (1924) (Hozzáférés: 2022. december 2.)