Szürke ostorfa-teknőspajzstetű

Szürke ostorfa-teknőspajzstetű
Viaszpajzsaik egy citromfa törzsén
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha) Öregcsalád: Pajzstetvek (Coccoidea) Család: Pajzstetűfélék (Coccidae) Nem: Coccus Faj: C. pseudomagnoliarum
Tudományos név
Coccus pseudomagnoliarum Kuwana, 1914
Szinonimák
Coccus psuedomagnoliarum Bartlet, 1978 Coccus aegaeus De Lotto, 1973 Lecanium pseudomagnoliarum Sasscer, 1915 Coccus citricola Campbell, 1914 Lecanium pseudomagnoliarum Kuwana, 1914
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szürke ostorfa-teknőspajzstetű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke ostorfa-teknőspajzstetű témájú kategóriát.

A szürke ostorfa-teknőspajzstetű (Coccus pseudomagnoliarum) egy, a pajzstetvek közé tartozó, kártevő rovarfaj. Magyarországon először 2013-ban észlelték előfordulását Kecskeméten, illetve Budapesten.

Elterjedése

Valószínűleg ázsiai eredetű, onnan került be az Egyesült Államokba és Európába. Magyarországra valószínűleg Olaszországon keresztül, dísznövény szaporító anyaggal érkezhetett. Elterjedése a mediterrán jellegű, melegebb területekre korlátozódik.

Megjelenése

Viszonylag nagy méretű, általában 50–70 mm nagyságú pajzzsal rendelkeznek, ezek borítják a fertőzött ágrészeket. Fiatal korban a nőstények testének színe világos, szürkés, barnás, rugalmas tapintatú, mely később besötétedik, a pajzs erősen domború és szklerotizált lesz.

Életmódja, szaporodása

Magyarországon feltehetően 1 nemzedéke van évente, szűznemzéssel, ál-elevenszüléssel szaporodik, a kis, lapos lárvák a levelek színén és fonákján szívogatnak. Ősszel a fiatal ágakra húzódnak és lárvaalakban telelnek. Tápnövényei a Citrus aurantium, C. sinensis, C. paradisium, C. limon, C. deliciosa, C australis, C. sinensis, Evopia rutaecarpa, Laurus nobilis, Nerium oleander, Poncirus trifoliata, Zanthoxylum simulans és a Zelkova serrata. Magyarországon eddig kizárólag nyugati ostorfáról (Celtis occidentalis) mutatták ki a fajt, ugyanakkor ez a növény csak hazánkból ismert a faj tápnövényeként.

Kártétele

Kártételét elsősorban dísznövényeken, kevéssé gazdasági növényeken fejti ki. Mediterrán területeken, ahol citrusfélék termesztése folyik, jelentős gazdasági kártevő.[1] A faj jelenlétét sokszor az általuk kibocsájtott ragadós mézharmat árulja el, vagy a sárguló lombozat hívja fel rájuk a figyelmet. A kiválasztott mézharmat a levelekre kerülve másodlagos kórokozóknak nyújthat táptalajt, így megjelenhet a korompenész, mely csökkenti a dísznövények esztétikai értékét és csökkenti a fotoszintetizáló levélfelületet.

Források

Fetykó Kinga, Szita Éva, Konczné Benedicty Zsuzsanna (2013): Coccus pseudomagnoliarum (Kuwana) (Hemiptera: Coccidae) teknőspajzstetű megjelenése városi környezetbe telepített nyugati ostorfán (Celtis occidentalis L.) Növényvédelem 49(12), pp. 565–569.

1. Ben-Dov, Y. (1993) A systematic catalogue of the soft scale insects of the world (Homoptera: Coccoidea: Coccidae) with data on geographical distribution, host plants, biology and economic importance. Flora & Fauna Handbook, No. 9.,