|
Szökés az Alcatrazból
A Szökés az Alcatrazból (eredeti cím: Escape from Alcatraz) 1979-ben bemutatott amerikai filmthriller, melynek rendezője és producere Don Siegel. A forgatókönyvet Richard Tuggle írta, J. Campbell Bruce Escape from Alcatraz (1963) című ismeretterjesztő könyvéből. Bruce műve egy valós esetet, az Alcatraz-szigetről történő 1962-es fogolyszökést mutatja be. A főbb szerepekben Clint Eastwood, Patrick McGoohan, Fred Ward, Jack Thibeau és Larry Hankin látható. Ez volt az ötödik, egyben utolsó filmes együttműködés Siegel és Eastwood között, a Coogan blöffje (1968), a Két öszvér Sára nővérnek (1970), A tizedes háreme (1971) és a Piszkos Harry (1971) után. Az Amerikai Egyesült Államokban 1979. június 22-én mutatták be a Paramount Pictures forgalmazásában. Kritikai és bevételi sikert aratott, az 1979-es év egyik legjövedelmezőbb filmje lett.[3] CselekményAz 1960-as évek elején Frank Morris bűnöző, aki korábban sikeresen megszökött más fegyintézetekből, megérkezik az Alcatraz-szigetre. Az itt található börtön hírhedt arról, hogy soha egy rabnak nem sikerült innen megszöknie. Érkezése napján Morris ellop egy körömcsipeszt a börtönigazgató íróasztaláról. Az elkövetkező napokban megismerkedik rabtársaival: a különc Lakmusszal, az önvédelemből két fehér támadóját megölő és ezért kétszeres életfogytiglani büntetését töltő, „Az angol” becenévre hallgató fekete férfival és az idős Dokival, akinek a festés a hobbija és korábban krizantémot ültetett a szigetre. Doki festményei mind megjelenítik ezt a virágot, az emberi szellem és a szabadság jelképeként. Morris egy Wolf nevű erőszakolóval is összeakad, de a zuhanyzóban megveri az őt zaklató rabot. Később a késsel rátámadó férfit is ártalmatlanná teszi a börtönudvaron, de ezután mindkettőjüket sötét magánzárkába zárják. Morrist kiengedik, de egy őrt is megtámadó Wolf a zárkában marad. A börtönigazgató felfedezi Doki róla festett portréját és az általa gúnyosnak vélt mű miatt megfosztja Dokit a festés jogától. Doki mély depresszióba zuhan és a műhelyben szándékosan levágja ujjait egy baltával. Később Morris régi barátaival, a bankrabló testvérpár John és Clarence Anglinnal is találkozik a börtön falai közt, illetve megismer egy új rabot, aki a nem túl hangzatos Charley Shegg nevet viseli. Morris felfedezi cellájában, hogy a sós levegőtől a betonfal porhanyóssá vált és viszonylag könnyedén kivéshető egy rács körül. Az elkövetkező hónapokban Morris, az Anglin-fivérek és Shegg kanálból barkácsolt szerszámokkal kivésik a falat, papírmasé fejeket készítenek az őrök megtévesztésére és lopott esőkabátokból készítenek tutajt. Ebéd közben Morris egy krizantémot helyez asztalukra, Doki tiszteletére. A börtönigazgató összezúzza a virágot, szívrohamot okozva a felháborodott Lakmusznak. Ezután az igazgató elrendeli Morris cellájának átkutatását, de semmit gyanúsat sem találnak. Ennek ellenére parancsba adja Morris mielőbbi elköltöztetését Shegg cellája mellől. Wolfot kiengedik a magánzárkából és ismét egy merényletre készül nemezise ellen, de Az angol közbeavatkozik és gyorsan lebeszéli róla. Aznap éjjel a rabok felkészülnek a szökésre, de Sheggnek inába száll a bátorsága és nem jelenik meg időben a megbeszélt találkozón. Később utánuk siet, de már túl későn, ezért észrevétlenül visszatér cellájába. Morris és Anglinék elérik a tetőt, kikerülve a reflektorokat. Lemásznak az épületről, átevickélnek egy szögesdróttal megerősített kerítésen és eljutnak a tengerpartra. Itt felfújják a tutajt és elhagyják az Alcatrazt. Másnap reggel felfedezik szökésüket, és hajtóvadászat indul utánuk. Az Angel Island átkutatása közben az igazgató ragaszkodik ahhoz, hogy a szökevények vízbe fulladtak, mert személyes tárgyakat hagytak hátra. Az igazgatót felettesei Washingtonba hívatják, a hír tudomásul vétele után meglát egy földön heverő krizantémot és emberei biztosítják afelől, ez a virág nem őshonos a szigeten. A film végén látható kiírás szerint a szökevényeket sosem találták meg (sem élve, sem holtan) és kevesebb mint egy év múlva bezárták a börtönt. Szereplők
Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
