Szívós István (vízilabdázó, 1920)

Ez a szócikk az idősebb Szívós Istvánról szól. Hasonló címmel lásd még: Szívós István (egyértelműsítő lap).

Szívós István
Bronz dombormű a szigligeti móló bejáratánál (Béres János szobrász alkotása, 2012)
Személyes adatok
Születési dátum	1920. augusztus 20.
Születési hely	Szeged, Magyarország
Halálozási dátum	1992. június 22. (71 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Sírhely	Farkasréti temető
Gyermekei	ifj. Szívós István
Állampolgárság	magyar
Magasság	185 cm
Poszt	center
Profi klubok^1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 1935-1940 Magyar Úszó Egylet 1940-1944 Magyar AC 1945-1946 Vasas SC 1946-1949 MTK 1949-1958 Vasas SC
Válogatottság
1940–1957 Magyarország 64
Edzőség
Év Liga Csapat 1957–1959 Vasas SC 1954–1964 MAFC 1964–1966 Egyiptom 1967–1970 Orvosegyetem SC
A Wikimédia Commons tartalmaz Szívós István témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Vízilabda Olimpiai játékok ezüst 1948, London vízilabda arany 1952, Helsinki vízilabda arany 1956, Melbourne vízilabda Európa-bajnokság arany 1954, Torino

Id. Szívós István (Szeged, 1920. augusztus 20. – Budapest, 1992. június 22.) olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző. Fia ifj. Szívós István szintén olimpiai bajnok vízilabdázó, unokája Szivós Márton világbajnok vízilabdázó.

Játékos-pályafutása

1931-ben kezdte el az úszást a Szegedi Úszó Egyletben, majd amikor a család 1932-ben felköltözött a fővárosba, rövid ideig a BESZKÁRT kölyökcsapatában volt labdarúgó. Még ugyanebben az évben a Magyar Úszó Egylet (MÚE) sportolója lett. 1935-ben kezdte a vízilabdázást, két évvel később a másodosztályt nyert csapat tagja, ekkor kapott meghívót a válogatottba. 1940-ben a Magyar AC-hoz igazolt. 1942-ben egy évig frontszolgálatos volt, majd 1943-ban megnyerte a magyar vízilabda-bajnokságot.

1945-ben a Budapesti Vasas vízilabdacsapatának alapítója volt Jeney Lászlóval, Markovits Kálmánnal és Brandi Jenővel. 1945 és 1946, valamint 1949 és 1958 között játszott a Vasasban. A köztes időszakban a Vörös Lobogó, illetve az MTK játékosa volt. A Vasassal egyszer, 1953-ban nyert magyar bajnokságot.

Pályafutása során három nyári olimpián vett részt. Az 1948-as londoni olimpián ezüstérmet szerzett a válogatottal, az 1952-es helsinki olimpián és a legendás 1956-os melbourne-i olimpián pedig olimpiai aranyérmet szerzett. Emellett Melbourne-ben indult úszásban is. 1947-ben negyedik volt az Eb-n. 1954-ben, a torinói Európa-bajnokságon a győztes vízilabda-csapat tagja volt. Ezen kívül kétszeres magyar bajnok is volt folyamúszásban. Hatvannégy alkalommal szerepelt a vízilabda-válogatottban. Technikás játékosnak számított, aki pontos dobásai mellett játékának szépségével is feltűnt.

Edzői pályafutása

1957-ben kezdett edzősködni korábbi klubjánál, a Vasasnál, majd 1959-ben a MAFC edzője lett. 1962-ben edzői, majd szakedzői diplomát szerzett. 1964 és 1966 között az egyiptomi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, majd 1967-ben az újonnan alakult Orvosegyetem SC vezetőedzője lett, mellyel kétszer nyert magyar bajnokságot és egyszer Magyar Kupát. 1970-től a klub szaktanácsadójaként dolgozott. Edzői munkája mellett játékvezetőként is dolgozott.

Eredményei

Vízilabdázóként

• Olimpiai játékok
  • bajnok (1952, 1956)
  • második (1948)
• Európa-bajnokság
  • bajnok1954
• Magyar bajnokság
  • bajnok (1943, 1953)
  • második (1945, 1948, 1950, 1951, 1952)
  • harmadik (1946, 1949, 1956)
• Magyar kupa
  • győztes (1946)

Úszóként

• Magyar bajnokság
  • bajnok: folyamúszás csapat (1939, 1941); vegyes váltó (1944)
  • harmadik: 100 m hát (1945); 200 m hát (1945); vegyes váltó (1951)

Családja

Sógora, Győrfi Endre szintén vízilabdázó volt. Fia, ifj. Szívós István is vízilabdázott, az 1976-os montréali olimpián győztes válogatott tagja, majd a Ferencvárosi TC elnöke volt. Unokája, Szivós Márton világbajnok vízilabdázó.

Díjai, elismerései

• A Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1950)
• A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[1]
• A Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1952)
• A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[2]
• Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1997)

Emlékezete

• A szigligeti kikötőt Szivós Istvánról nevezték el (2012).

Jegyzetek

1. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
2. Kik nyerték el újabban az érdemes sportolói címet. Népsport, (1954. május 28.)

Források

• Rövid életrajz az Origo melbourne-i emlékoldalán
• Életrajza unokája, Szívós Márton honlapján
• Adatlapja a MOB honlapján

További információk

• Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994 (A századvég magyarsága 3. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon. Bp., Szerző, 2000
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Sportlexikon. Főszerk. Nádori László. Bp., Sport, 1985–1986
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

Szívós István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/2-főút-5.