Székely (Schiffer) Gyula (1884–1942) kereskedő, cipőgyár tulajdonos és Epstein Erzsébet (1894–1943) gyermekeként született jómódú zsidó családban.[2] Hétévesen családjával a fővárosba költözött. Tanulmányait külföldön kezdte, majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen fejezte be, ahol 1938-ban szerezte meg általános orvosi oklevelét. Ugyanettől az évtől a budapesti Zsidó Szeretetkórház fül-orr-gégegyógyászati osztályán, majd a második világháború alatt munkaszolgálatosként a Veszprémi Közkórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán dolgozott. A háború idején belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba és Ságvári Endre révén az illegális kommunista párttal is kapcsolatba került, amelyhez 1944-ben csatlakozott. 1945 és 1948 között Budapesten, a XVI. kerületben egészségügyi osztályvezető volt. 1948-ban megszerezte a tisztiorvosi szakképesítést. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának politikai munkatársa, a párt XVI. kerületi szervezetének másodtitkára volt. 1949-től 1951-ig a Szikra Könyvkiadó politikai lektorátusát vezette,[3] majd a Természettudományi Társulat főtitkáraként működött. 1952-ben tagja lett az MDP Központi Vezetőség filozófiai és természettudományi munkaközösségének. 1953-tól 1956-ig a Természet és társadalom című folyóirat főszerkesztője volt. 1957-ig a Budapest X. kerületi rendelőintézet fül-orr-gégegyógyász szakorvosa, 1957–1958-ban a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának csoportvezetője volt. 1958 novemberétől az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ alapító tudományos főmunkatársa és helyettes igazgatója volt, majd 1960 decemberétől 1973-ig igazgatója. Alapító elnöke volt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, szerkesztette az Élet és Tudomány című lapot (1957-től), az Univerzum című havilapot (1957-től), az Orvosi Hetilap Horus rovatát (1958-tól), az Orvosi Könyvtárost, a Családi Lapot és a Szikra Könyvkiadó Nemzetközi Kérdések című kiadványsorozatát (1949-től).
Családja
Felesége 1941-től Kertész Katalin újságíró volt, az Orvos-egészségügyi Szakszervezet lapjának, az Egészségügyi Dolgozónak a felelős szerkesztője. 1941-ben kötöttek házasságot.
Gyermekei
Székely Gábor (1942–) történész, egyetemi tanár
Székely György (1953–) belgyógyász, gasztroenterológus, kandidátus
Székely Mátyás
Díjai, elismerései
MTA Orvostörténeti Bizottság tagja (1953–)
Weszprémi István-emlékérem (1962)
Szabó Ervin-emlékérem (1973)
Munka Érdemrend arany fokozata (1973)
Magyar Könyvtárosok Egyesületének Emlékérme (1985)
Művei
Természettudományos propagandamunkánk feladatai (Természet és Társadalom, 1951)
A szovjet orvostudomány eredményei a betegségek megelőzésében (Útmutató városi előadók számára. 45. Budapest, 1952)
Herman Ottó természettudományos világnézete (Természet és Társadalom, 1954)
Herman Ottó. Kismonográfia. 5 táblával. (A kultúra mesterei. Budapest, 1955)
Társaságunk megalapítója: Bugát Pál. (Természet és Társadalom, 1956)
Herman Ottó és a darwinizmus (Élővilág, 1959)
Nagynémet ideológia és orvostörténelem (Orvosi Hetilap, 1959)
Az orvostörténet oktatásának tapasztalatai középfokú egészségügyi szakiskoláinkban (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1960)
Herman Ottó, az ismeretterjesztő. Előadása az MTA tudományos emlékülésén. (Természettudományi Közlöny, 1960)
A tuberkulózis problémája Csehov műveiben. – A polgári orvosi etika Csehov műveiben. (Orvosi Hetilap, 1960)
Az orvostudomány története. Egészségügyi szakiskolai tankönyv. (Budapest, 1960, 2. kiadás: 1961)
Élet – ember – világ. Kismonográfia. Illusztrálta: Hegedűs István. (Búvár Könyvek. 11. Budapest, 1961)
A daytoni „majomper” (Világosság, 1961)
Létrejött az Országos Orvostudományi Könyvtár. – A könyvtári tanácsokról. (Orvosi Könyvtáros, 1961)
A Horthy-rendszer egészségpolitikája. – Ivan Petrovics Pavlov. (Orvosi Hetilap, 1961)
Az ember és a „túlvilág”. Kismonográfia. Illusztrálta: Hegedűs István. (Búvár Könyvek. 24. Budapest, 1962)
Lourdes (Világosság, 1962)
50 esztendős a lenini egészségügyi program. – Pikler László. (Orvosi Hetilap, 1962)
Az orvostudomány terminológiája (A könyvtárosképzés füzetei. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványa. Budapest, 1963)
Testi fogyatékosságok kiküszöböléséért. A szervátültetésről. (Világosság, 1963)
A biológiai mozgásformák dialektikája (Természettudományi Közlöny, 1963)
Kuba egészségügye számokban (Orvosi Hetilap, 1963)
A betegségek megelőzéséről. Tanfolyami jegyzet. (A Magyar Vöröskereszt kiadványa. Budapest, 1964)
János Balassa, the Pioneer of Modern Surgery in Hungary (Therapia Hungarica, 1964)
Öregedés, öregség, hosszú élet. – Hipotézis és bizonyosság. (Világosság, 1965)
Az OOKDK szakmai felülvizsgálatáról (Orvosi Könyvtáros, 1965)
A szakirodalommal való ellátás problémái (Orvosi Hetilap, 1965. 44.)
Ideológiai irányzatok a magyar egészségpolitikában. 1920–1944. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1966)
Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ munkájáról és terveiről. – Irányelvek az országos intézményekben működő szakkönyvtárak funkcióinak és együttműködésének továbbfejlesztéséhez. (Orvosi Könyvtáros, 1966)
Találkozás műszerek árnyékában (Világosság, 1966)
Találkozás a műszerek árnyékában. Dehumanizálódik-e az orvostudomány?Szakkönyvtári hálózat és szakirodalmi ellátás. (Népegészségügy, 1966 és Orvosi Hetilap, 1966. 25.)
Orvosok harca a betegség és a butaság ellen (Orvosi Hetilap, 1966. 27.)
Az orvostudományi tájékoztatás fejlődése és a szakkönyvtárak (Orvosi Könyvtáros, 1967)
Kockázat és eredmény. A kísérletező orvostudomány dilemmái. (Világosság, 1967)
Az orvostudományi dokumentáció kezdetei (Orvosi Hetilap, 1967. 35.)
Orvosi szakkönyvtárügyünk helyzete és fejlesztésének lehetőségei (Magyar Tudomány, 1968)
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (Orvosi Hetilap, 1968. 26.)
Az orvostudományi dokumentáció és tájékoztatás Magyarországon. – A szakkönyvtár és a dokumentáció szerepe az orvosok továbbképzésében. (Orvosi Könyvtáros, 1969)
133 nap a sajtó tükrében (Orvosi Hetilap, 1969. 12.)
Így kezdődött… A felszabadulást követő évek egészségpolitikája (Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete kiadványa. Budapest, 1970)
Az orvosok szakirodalmi tájékozódásának, szakmai művelődésének helyzete Magyarországon (Orvosi Könyvtáros, 1970)
Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ és tájékoztató tevékenysége – Az IFLA. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1971)
Az orvostudományi dokumentáció a múltban és ma (Orvosi Könyvtáros, 1971)
A könyv nemzetközi éve (Orvosi Könyvtáros, 1972)
Louis Pasteur (Múzsák, 1972)
Futurológia vagy a reális jövő? (Orvosi Könyvtáros, 1973)
Clemens von Pirquet (Orvosi Hetilap, 1974. 20.)
Jahn Ferenc (Orvosi Hetilap, 1977. 6.)
Az 1977-ben végzett felmérés az orvostudományi információt felhasználók információs igényeiről (Orvosi Könyvtáros, 1978)
Az orvosi könyvtári hálózat feladatai a jövőben (Orvosi Könyvtáros, 1980)
Az orvos válaszol. Szerelemről, egészségről, betegségről (A Családi Lap Kiskönyvtára. Budapest, 1986)
Szerkesztő
Leontyijev, A.: A második világháború keletkezése és jellege. Szerk. (Budapest, 1950)
Minc, H.: A népi demokrácia néhány problémája a proletárdiktatúráról szóló lenini–sztálini tanítás megvilágításában. Szerk. (Budapest, 1950)
Hogyan működnek a helyi szovjetek a Szovjetunióban? Cikkgyűjtemény. Szerk. (Budapest, 1950)
A kínai forradalom diadalmas útja. Mao Ce-tung válogatott beszédei. Szerk. (Budapest, 1950)
Szocialista munkaverseny Magyarországon. Cikkgyűjtemény. Szerk. (Budapest, 1950)
Foster, W. Z.: A kapitalizmus alkonya. Szerk. (Budapest, 1950)
A németek magyarországi politikája titkos német diplomáciai okmányokban. 1937–1942. Bolgár Elek bevezetésével. Szerk. Székely Sándor. (1–2. kiadás: Budapest, 1950)
Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. Rákosi Mátyás beszédei. Sajtó alá rendezte Székely Sándor (1–4. kiadás: Budapest, 1950)
Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és technika köréből. Összeáll. Székely Sándor Gerő Sándor rajzaival. 16 táblával. (Budapest, 1956)
Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Függelék: madárvédelmi rendeleteinkről. A bevezető tanulmányt írta Vertse Albert. Szerk., a bibliográfiát összeáll. Galambos Ferenc és Sz. S. (Budapest, 1960)
Segal, Jacob: A dialektikus módszer a biológiában. Fordította Molnár László. A bevezetést írta Székely Sándor. (Budapest, 1962)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1974. Szerk. (Budapest, 1975)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1975. Szerk. (Budapest, 1976)
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikáinak és intézeteinek története. 1945–1975. Szerk. (Budapest, 1976)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1976. Szerk. (Budapest, 1977)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1977. Szerk. (Budapest, 1978)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1978. Szerk. (Budapest, 1979)
A magyar orvostudományi könyvtárügy és információ harmadik évtizede. Szerk. (Budapest, 1979)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1979. Szerk. (Budapest, 1980)
Az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár és az egészségügyi-orvostudományi könyvtári hálózat. Összeállította. (Budapest, 1981)
Műfordító
Karger-Decker, Bernt: Sebészkés és szemtükör. A sebészet hőstettei. 12 táblával. (Az Élet és Tudomány Kiskönyvtára. 22. Budapest, 1961)
Glaser, Hugo: Az orvostudomány legújabb győzelmei (Budapest, 1967)
