Székely László (sportújságíró)

Ez a szócikk a sportújságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Székely László (egyértelműsítő lap).

Székely László
Született	1935. május 3. (89 éves) Brassó
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	újságíró, sportszakíró
Sablon Wikidata Segítség

Székely László[1] (Brassó, 1935. május 3. –) erdélyi magyar újságíró, sportszakíró.

Életútja, munkássága

Szülővárosában a Magyar Vegyes Líceumban érettségizett, majd felsőfokú tanulmányokat folytatott a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) (MGIMO) (1959). 1959–66 között a román külügyminisztériumban dolgozott, közben 1960–62 között Románia moszkvai nagykövetségén sajtóattasé és orosz–angol tolmács volt. 1966–89 között az Előre külpolitikai szerkesztője. 1989. december 22-én a Romániai Magyar Szó új sorozata első számának megjelenését kezdeményezte. 1990-től a lap főszerkesztő-helyettese és szerkesztőbizottsági tagja nyugdíjba vonulásáig (1995). Számos közéleti, kisebbségpolitikai és nemzetközi kapcsolatokat érintő témát adott közre.

Újságírói tevékenységével párhuzamosan a romániai testépítő sport egyik megalapítója, 1981–90 között a Román Testépítő Bizottság elnöke volt. Feleségével, Székely Lenkével bevezették Romániában a női és páros testépítő- és fitneszversenyeket, kidolgozták azok szabályzatát. 1998-tól a Román Testépítő és Fitnesz Szövetség alelnöke, a sportág első romániai nemzetközi bírója.

Külpolitikai szerkesztőként és hírmagyarázóként lapjában, külső munkatársként A Hét, Korunk, Ifjúmunkás, Munkásélet, Új Szó, Brassói Lapok, Hargita, Orient Expressz, Változó Valóság, Új Ezred, Fiatal Fórum, Tineretul Liber, Realitatea Ro­mâ­nească, România Muncitoare hasábjain közölt, valamint a Román Rádió magyar nyelvű műsorában szerepelt. Diplomáciatörténeti tanulmányai román, orosz, angol nyelvű szakfolyóiratokban és gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Testépítő szakmunkáit, tanulmányait magyar, román, angol és orosz nyelven adták ki.

Kötetei

• Nagy-Britannia és Locarno (oroszul, Moszkva 1961);
• Turcia (társszerzővel, Bukarest, 1965);
• Öt világrész utasai (Bukarest, 1975);
• A világ országai. I–IV. (Szűcs Olgával és Váradi Ferenccel, Bukarest, 1976. Előre Kiskönyvtár);
• Culturism. Sărbătoarea muşchilor (Bukarest, 1977);
• Bajnokok – közelképben (portrék sportolókról, Bukarest, 1979);
• Culturism. Oameni, concur­suri, exerciţii (Bukarest, 1981);
• Dezvoltare, armonie, frumuseţe (Bukarest, 1988);
• Találkozás egy halálraítélttel (riportok, Bukarest, 1990. Élő lánc zsebkönyvek);
• Culturism (Bukarest, 1991);
• Arnold necen­zurat. Confesiuni despre începuturile culturismului românesc (Bukarest, 2004);
• Undeva, cândva în Europa (Bukarest, 2006);
• Kutya élet (Bukarest, 2007).

Jegyzetek

1. Írói álnevei: Brassai László, Hegyi Károly, László Elemér, László Ká­roly, Szatmári Imre, Székely Pál, L. Braşoveanu.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Cseke Gábor: A testépítés konoksága. Romániai Magyar Szó, 1992. augusztus 14. *Nu e cazul! Culturism 1995/5.
• C. Neagu: Un pioner al culturismului. Hard Body 1997/5.
• Carmen Gherghei: Fabrica de muşchi. Evenimentul zilei 2000. december 28.
• Cristina Bold: Muşchi sub sutane. ProSport 2001. január 15.
• Szűrös Mátyás: Megmaradás és hűség ösvényei. Hitel, 2008/6.