Székely László (néprajzkutató)

Ez a szócikk a néprajzkutatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Székely László (egyértelműsítő lap).

Székely László
Született	1912. január 7. Gyimesbükk Románia
Elhunyt	1982. Temesvár Románia
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	néprajzkutató, szakíró
Sablon Wikidata Segítség

Székely László (Gyimesbükk, 1912. január 7. –Temesvár, 1982.) néprajzkutató. Kutatási területe Erdély vallási néprajza.

Életpályája

Gyimesbükkön született többgyermekes vasutascsalád gyermekekén, 1912. január 7-én. Édesapját korán elveszítette. Gyergyószentmiklóson érettségizett, majd Gyulafehérvárt teológiát végzett. 1935-ben szentelték pappá. 1947-ig több csíki faluban teljesített lelkészi szolgálatot. Csíkszentdomokoson és Csatószegen is szolgált. 1941–1944 között a csíkszeredai római katolikus gimnáziumban tanított. 1943-tól a gimnázium alkormányzója volt.

1947-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A csíkkarcfalvi általános iskola igazgatójává nevezték ki. Irányításával megszervezték a Felcsíki Néprajzi Múzeumot. 1948-ban kérte laicizálását, papi hivatását feladva állami alkalmazásba lépett. 1949-ben néprajzból doktorált, majd Temesvárra költözött, ahol előbb főiskolán, majd líceumban, később általános iskolák magyar tagozatán tanított 1973-as nyugdíjazásáig.

Munkássága

„	Székely László, ha Magyarországon él, méltó társa lehetett volna Bálint Sándornak (és ilyetén minőségben tartotta volna őt számon a tudományos világ) egy új kutatási terület, a vallási néprajz hazai fölfuttatásában és művelésében.	”
– Erdélyi Zsuzsanna[1]

Kutatási területe Erdély vallási néprajza. A vallási néprajz iránti érdeklődése már korai írásaiban is megmutatkozott.

Néprajzi írásai, cikkei, tanulmányai jelentek meg számos erdélyi magyar lapban, 1944 előtt többek között a Jóbarát, Gyergyói Újság, Csíki Néplap, Vasárnapi Harangszó, Erdélyi Tudósító hasábjain. Tanulmányait közölte az Erdélyi Iskola és a Vezetők lapja. 1944 után több bukaresti lap is közölte írásait: Pionír, Jóbarát, Szabad Szó, Tanügyi Újság, Könyvtári Szemle. Elsősorban vallási néprajzi tárgyú tanulmányai a Vigilia című magyarországi folyóiratban jelenetek meg:

• Katolikus néprajzi emlékek az erdélyi evangélikus szászok hagyományaiban (1974. 488)
• A néphagyományokat őrző egyház (1975. 109)
• A vallási néprajz új útjai és feladatai (1976. 35)
• A csíki székelyek aszkézise (1977. 160)
• A gyimesi csángók lelki élete (1978. 166)
• Katolikus hagyományok az erdélyi református székelyek néprajzában (1978. 593)
• Szentegyházak népe (1980. 366)
• A csíki székelyek passiója (1982. 244)
• Mária eljegyzése a székelyek hagyományaiban (1983. 759)
• A háromszéki Szentföld (1983. 893)

Önálló kötetei 1944 előtt jelentek meg. Csak halála után jelent meg talán legterjedelmesebb munkája, a csíki székelyek vallási néprajzát összefoglaló kötete: Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza (Budapest, 1995). Művéből a csíki székelyek vallási életét minden életkorban, napszakban, a teljes egyházi év során és minden helyen megismerjük. Székely László néprajzi munkásságának jelentőségét Erdélyi Zsuzsanna, valamint Pusztai Bertalan néprajzkutatók méltatták a kötet előszavában.

Pusztai Bertalan, a szöveg gondozója így fogalmaz:

„	Példamutató, ahogy teljes biztonsággal vezet be minket szűkebb és tágabb szülőföldje, Csík és Erdély egyháztörténetébe, népi vallásosságába, figyelve minden közleményre és jelentőséget tulajdonítva minden apró adatnak. Tág horizontú néprajzi monográfiaként és gondos helytörténeti munkaként egyaránt megállja helyét könyve.	”
– Pusztai Bertalan[2]

Székely László számos néprajzi tárgyú dolgozata kéziratban maradt, ezek közül több is foglalkozik Csík néprajzával. Az életfordulók néprajza. A paraszttársadalom alkata az életfordulók csíki néprajzában című doktori értekezése is kiadatlan maradt. De megjelent művei is nehezen hozzáférhetőek, a néprajzos szakma is alig ismeri életművét.

Kötetei

• Szenthelyek, ünnepnapok. Csíkszentdomokos és Balánbánya turistakalauza. Kolozsvár, 1936
• Ünneplő székelyek. Adatok a székelység vallásos néprajzához. Csíkszereda, 1943, Kolozsvár, 1944
• Áhítat a falun. Adatok Csíkszentdomokos vallásos néprajzához. Csíkszereda, 1943
• Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza. Előszó: Erdélyi Zsuzsanna – Pusztai Bertalan. Budapest: Szent István Társulat, 1995 (posztumusz kötet)
• Érdekes tájak a Bánságban és környékén; szerk., jegyz. Illés Mihály; Szórvány Alapítvány–Gordian, Temesvár, 2012 (Helyzet-kép-jel könyvek)
• Bánsági áhítat; fotó Czank Gábor, szöveggond. Barna Gábor, G. Tóth Péter; SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, Szeged, 2014 (Szegedi vallási néprajzi könyvtár)

Források

• Székely László: Csíki áhitat. A csíki székelyek vallási néprajza. Budapest: Szent István Társulat, 1995, Előszó: Erdélyi Zsuzsanna – Pusztai Bertalan
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

Hivatkozások

1. Székely László: Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza. Előszó: Erdélyi Zsuzsanna - Pusztai Bertalan. Budapest, 1995., p. 12.
2. Székely László: Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza. Előszó: Erdélyi Zsuzsanna - Pusztai Bertalan. Budapest, 1995.p. 18.