Székely Ferenc (bankár)

Ez a szócikk a bankárról szól. Hasonló címmel lásd még: Székely Ferenc (egyértelműsítő lap).

Székely Ferenc
1911 körül
Született	Schlesinger Ferenc 1858. január 9.[1] Alap
Elhunyt	1936. április 11. (78 évesen)[1] Abbázia
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bankár szakíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-11-21)
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Székely Ferenc, 1882-ig Schlesinger Ferenc[2] (Alap, 1858. január 9.[3] – Abbázia, 1936. április 11.)[4][5] bankár, közgazdasági szakíró, udvari tanácsos, hitközségi vezető.

Élete

Schlesinger Simon és Klein Pepi fia. Tanulmányait a székesfehérvári kereskedelmi akadémián végezte. 1882-ben a Magyar Országos Bank gyakornoka lett, majd az Osztrák Hitelintézet trieszti fiókjánál dolgozott. 1890-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank levelezési osztályának vezetője lett. 1892-től kezdve haláláig a Belvárosi Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója, később elnöke volt. Az Angol–Magyar Bank Rt.-nek és a Pesti Lloyd Társulatnak alelnöke, a Révai Testvérek Irodalmi részvénytársaságnak elnöke volt. 1910-ben udvari tanácsosi címet kapott, majd megkapta a Ferenc József-rend középkeresztjét. Tanulmányai a Nemzetgazdasági Szemlében jelentek meg. Munkatársa volt a Borsszem Jankó című élclapnak, amelynek több népszerű alakját ő teremtette meg, többek között Mihaszna Andrást és Seiffensteiner Salamont. Élénken részt vett az izraelita felekezeti életben is. 1909-ben kezdeményezte az Országos Izraelita Patronage Egyesület létrehozását, amelyet fennállásától kezdve vezetett. Az 1910-es évek végén betöltötte a Pesti Izraelita Hitközség elnöki tisztségét, de élete végéig választmányának tagja és képviselőtestületének dísztagja maradt. 1915-től az Országos Rabbiképző Intézet vezérbizottságának tagja, 1927-től elnöke és megalakulásától az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat pénztárnoka volt. Az első világháború előtt elindította a magyar zsidóság egységesítését célzó mozgalmat.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (5B-11-21).

Főbb művei

• A vidéki pénzintézetek reformjáról (Budapest, 1889)
• Valutánk rendezése (Budapest, 1892)

Jegyzetek

1. Székely Ferenc, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14719.htm
2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 16733/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 14. oldal 14. sor
3. Születési bejegyzése a cecei izraelita hitközség születési akv. 136/1858. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
4. „Székely Ferenc meghalt”, Az Újság, 1936. április 10., 19. oldal (Hozzáférés: 2021. január 15.) 
5. Gyászjelentése (1936). (Hozzáférés: 2021. január 15.)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 833. o.  Online elérés
• Székely Ferenc (1928) Magyar-Zsidó Szemle 45., 3-4. szám