Szécsi Ferenc (író)

Ez a szócikk az íróról és nyelvészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szécsi Ferenc (egyértelműsítő lap).

Szécsi Ferenc
Született	1905. május 5. Kevedobra
Elhunyt	1945. január 7. (39 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Szécsi Pál
Foglalkozása	író nyelvész
Sírhelye	Farkasréti temető (25-3-62)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szécsi Ferenc (Dobrica, 1905. május 5. – Budapest, 1945. január 7.)[1] magyar író, nyelvész, művelődéstörténész, Szécsi Pál táncdalénekes édesapja.

Élete és munkássága

Idegen szavak nagyszótára (1936)

Szécsi Sándor (eredetileg Stern Salamon) orvos és Kentner Jozefin fiaként született. 1937. szeptember 30-án Budapesten házasságot kötött Szemere Klárával (1916. jan. 26.–2004. máj. 28.), Szemere Géza és Kolmann Auguszta Antónia lányával.[2] Gyermekeik Mária (1938), Katalin (1941. feb. 17.–2012. dec. 30.), Pál (1944. márc. 20.–1974. ápr. 30.) táncdalénekes. Halálát a halotti anyakönyv szerint aknasérülés okozta.

Szállóigegyűjteménye Janovics András szerint megbízhatatlanra sikerült, kritikájában számtalan példával alátámasztva Szécsi munkájának hiányosságait.[3] Szécsi Ferenc nyelvmagyarítással is foglalkozott, a Szentesi Napló 1942. október 10-ei száma közöl néhány példát a kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: adminisztrál — elügyit, alumínium — pihefém, artista — tarkaművész, bakfis — suttyólány, bár — duhajda, cvikipuszi — csipicsók, drogéria — gyógyosbolt, gardedám — nővigyázó.[4] Új magyar szavak szótára című művét a Magyar Szemle groteszk ötleteivel feltűnést keltő kis füzetként jellemzi és megjegyzi, hogy a nyelv dolgához csak avatott embernek szabad nyúlnia.[5] Márai Sándor a következő kritikával illette: "Szécsi Ferenc első füzetét, az „Uj magyar szavak szótárá“-t csodálkozással elegy idegenkedéssel olvastam, mert szép példája annak, hogy egy jószándéku ember önzetlenül is mennyit véthet a magyar nyelv ellen, ha erőszakos és nyakatekert módon, előre feltett szándékkal csüri-csavarja az élet uj fogalmainak fedezésére forgalomba vetett idegen szavakat."[6] A mű több száz idegen eredetű szó helyett ajánl saját maga gyártotta magyar megfelelőt. Nyelvújító tevékenységét több korabeli lap kifigurázta (a Népszava 1941. november 7-ei száma Vizelény a duhajdában címmel közöl egy írást, amely Szécsi szavainak felhasználásával készült), Jemnitz Sándor pedig rámutatott a zenei szakkifejezések Szécsi általi magyarításának pontatlanságaira.[7]

Művei

• Új magyar szavak szótára, 1926;[8]
• Idegen szavak nagyszótára, 1936;[9]
• Szállóigék. Az irodalomban, sajtóban és köznyelvben használt magyar, latin, görög, német, francia, olasz, angol stb. irodalmi és történelmi mondások gyűjteménye, származásuk és használatuk magyarázataival; Universum, Bp., 1937
• Ami a történelemből kimaradt, 1940;
• Általános műveltség lexikona, 1941;[8]
• 2000 kérdés és felelet[8]
• Hivatalos és köznapi nyelvünk magyartalanságai, 1942;[10]
• Magyar nyelvvédő könyve, 1943.

Jegyzetek

1. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt.
2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. XI. ker. állami házassági akv. 469/1937. folyószáma alatt.
3. Vae victis = C'est la guerre. Szécsi Ferenc szállóigegyüjteménye. Pesti Napló, 1937. február 21 / 42. szám, 43. old.
4. Szentesi Napló, 1942. október 10. / 229. szám, 4. old.
5. Magyar Szemle 42. kötet (1942. 1-6. sz.) 224. old.
6. Pesti Hírlap, 1942. október 8. / 227. szám, 5. old.
7. A Szécsi-féle szótár új zenei műszavaihoz. Népszava, 1942. október 11. / 230. szám, 9. old.
8. (1941. november 9.) „Keretes hirdetés”. Budapesti Hírlap 64 (45), 96. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.) 
9. (1938. június 5.) „Könyvnap 1938. június 9-10-11”. Budapesti Hírlap 58 (126), 13. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.) 
10. (1943. január 10.) „A Magyar Mérnök- és Építész Egylet könyvtárának új szerzeményei”. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 77 (1), 24. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.) 

Források

• Jász-Nagykun-Szolnok megyei szerzők az Új magyar irodalmi lexikonban (A forrásul szolgáló Új magyar irodalmi lexikon keveri adatait és műveit Szécsi Ferenc (1892-?) költőével.)
• Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 22. old.
• szecsipal.mindenkilapja.hu
• Mai napon lett öngyilkos a fantasztikus magyar zenész