Szántó Zoltán

Szántó Zoltán
Született	Schreiber Zoltán 1893. december 17. Nagykanizsa
Elhunyt	1977. március 26. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. június 24. – 1945. november 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 3. – 1947. február 6.) követ (1947–1949, Magyarország belgrádi nagykövetsége) magyar nagykövet Albániában (1947–1949, Magyarország belgrádi nagykövetsége) követ (1949–1954, Magyarország párizsi nagykövetsége) magyar nagykövet Lengyelországban (1955. június 8. – 1956. július 30.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert[1]
Sablon Wikidata Segítség

Szántó Zoltán (szül. Schreiber, Nagykanizsa, 1893. december 17.[2] – Budapest, 1977. március 26.) magyar diplomata, kommunista politikus, államminiszter a harmadik Nagy Imre-kormányban.

Élete

Apja Schreiber Sándor hentessegéd, anyja Günsberger Szelina. Négy polgárit, majd felsőkereskedelmi iskolát végzett. 1908-ban asztalosinasként kapcsolódott be az MSZDP ifjúsági mozgalmába. Eredetileg orvosi pályára készült, de az első világháború kitörése megakadályozta a továbbtanulásban. 1914-ben tiszti iskolát végzett, majd a keleti frontra került. 1916-ban orosz fogságba került, itt került kapcsolatba az orosz forradalmi mozgalommal.

1918 nyarán hazatérhetett, Budapesten beiratkozott a tudományegyetem orvosi karára. A budapesti karhatalmi századparancsnoka lett. Az őszirózsás forradalom idején századával együtt a Magyar Nemzeti Tanács mellé állt, aktív szerepet játszott a dunai hidak védelmében. Novemberben az elsők között lépett be a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka, hadosztály-politikai biztos volt. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált.

1919. június 11-én Budapesten, a Józsefvárosban orvostanhallgatóként feleségül vette a nála négy évvel fiatalabb Török Sára szintén orvostanhallgatót, Török Vilmos és Friedmann Róza lányát.[3]

Részt vett a KMP újjászervezésében, 1926-ban póttagja lett a párt központi bizottságának, majd még ugyanebben az évben pártutasításra hazatért. Itthon 1927-ben letartóztatták, 8 és félévi fegyházra ítélték. Büntetése letöltése után, 1935-ben Moszkvába emigrált, ahol a Kommunista Internacionáléban a KMP-t képviselte.

A második világháború alatt a moszkvai székhelyű Kossuth Rádió adásait szerkesztette. 1945-ben hazatért és tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1947—1949 között belgrádi követ, 1949–1954 között Párizsban, 1955–56-ban Varsóban volt a magyar képviselet vezetője. 1956. november 3-án a harmadik Nagy Imre-kormány megalakulásakor államminiszter lett. A szovjet intervenciót követően a jugoszláv nagykövetségen kapott menedéket családjával együtt. A Nagy Imre-perben a vád tanújaként Nagy Imréék ellen vallott, ezért megúszta a felelősségre vonást.

1958-ban nyugdíjba vonult, ekkortól kezdve haláláig visszavonultan élt.

Magyarul

• Vég és kezdet. Emlékirat; Szépirodalmi, Bp., 1964
• Vég és kezdet. Emlékezések; Szépirodalmi, Bp., 1974
• Egy per, ötven év távlatából; Magvető, Bp., 1978 (Tények és tanúk)

Családja

Testvére volt Szántó Béla és Szántó Rezső, és Szántó Gizella.[4]

Jegyzetek

1. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=84&layout=s
2. Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 103/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 2479/1919. folyószáma alatt.
4. Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Életrajza az 1945-47-es országgyűlési almanachban

További információk

• ↑ Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6  
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.