Svetlana Toma
Svetlana Toma, oroszul: Светлана Андреевна Тома, Szvetlana Andrejevna Toma (Kisinyov, 1947. május 24. –) moldáv színésznő, aki 1966-ban debütált a Moldova Film stúdióban. Moldovában és Oroszországban dolgozott.[4][5][6][7][8][9][10] Irina Lachina színésznő édesanyja. Toma széleskörű hírnevet szerzett, miután eljátszotta a A cigánytábor az égbe megy című film főszerepét, Emil Loteanu rendezésében, amely a színésznő számára hatalmas nemzetközi sikert hozott. A film jogait 112 ország vásárolta meg. Ezt a rekordot még mindig nem döntötték meg szovjet vagy orosz filmek.[11] A Toma művészi álnévnél általában az első szótagra helyezik a hangsúlyt. A színésznő azonban maga is felhívja a figyelmet arra, hogy eredetileg a második szótagra kell helyezni a hangsúlyt, mivel a név anyai dédanyjának vezetékneve volt, francia eredetű.[12] ÉletrajzaA színésznő Szvetlana Andrejevna Fomicsjova néven született 1947-ben Kisinyovban. Apja Andrej V. Fomicsjov (eredetileg a lipecki járás Somovka Dobrinsky kerületének falujából) az "Igazság" nevű termelőszövetkezet elnöke volt a Bălți térségben.[13][14][15] A zsidó anyja, Idesz Szaulovna Szuhaja (?–1987) 1930-ban Besszarábiában egy kommunista földalatti mozgalom (hírnök) tagja volt, Bertha, Sarah, Rebecca, Ada és Anna nővérekkel együtt az alagsorában betiltott irodalmi művekből álló gyűjteményt tartott.[16][17][18][19] Szülei akkor találkoztak, amíg apja a kisinyovi mezőgazdasági intézetben tanult, ahol édesanyja akkor titkárként dolgozott. Svetlana Toma a színész tanszéken tanult; az Orosz Állami Előadóművészeti Intézet tanfolyamán. Diplomáját a Musicescu nevét viselő Kisinyov Művészeti Intézetből szerezte. Számos moldovai filmben illetve később Emil Loteanu moldovai rendező filmjeiben is játszott. Nevezetes filmjei: "Vörös rétek" (1965), Lăutarii (1972), A cigánytábor az égbe megy (1976), Anna Pavlova (1983). ![]() Több híres rendező filmjeiben is játszott: Vlagyimir Vengerov – "Az élő holttest" (1969), Yan Frid – "Jámbor Márta" (1982), Pavel Csukráj – "Emberek az óceánban" (1979), Vlagyimir Baszov – "Hét kiáltás az óceánban" (1981), Valerij Ahadov – "Családi vállalkozás Gayurovyh" (1974), Rustam Ibragimbekov – "Szóló a bariton és a zenekar számára" (1977) és más filmek. A 90-es években nagy koncertprogrammal lépett fel, valamint turnézott egy vándorszínházzal is.[21] 1999-ben más művészekkel együtt részt vett Victor Merezhko és Eugene Bednenko zeneszerzők projektjében (címe: "A színház és a mozi csillagai énekelnek"), amiben ő retro dalokat adott elő. A projekt végeredménye egy koncert és egy CD volt, amelyet az Egyesült Államokban és a "Radio MPS"-en adtak ki. Játszott a "Szeretet túszai" (N. Demchik, rendező: G. Shaposhnikov, HRC "Russart") című darabban. Magánélet és családSzvetlana Tomának hosszú és összetett kapcsolata volt Emil Loteanuval és már együtt tervezték a házasságukat, de első férje mégis volt osztálytársa és színész Oleg Lachin (aki 1973 áprilisában egy balesetben halt meg 26 évesen) volt. Egy lányuk született 1972-ben, Irina Lachina. Szvetlana lánya és unokája szintén a filmszakmában dolgozik. A lánya Irina Lachina színésznő, míg unokája Maria Budrina (1991-), filmrendező. Második férje (2000-2005) dramaturg, Andrey Vishnevsky volt. KitüntetésekMoldovai Népművész (2008), Az Orosz Föderáció Érdemes Művésze (2010)[22][23] Érdekességek
Filmek
Televíziós műsorok
Jegyzetek
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Svetlana Toma című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. |
Portal di Ensiklopedia Dunia