Susan Taubes
Susan Taubes (született: Feldmann Judit Zsuzsanna;[1] Budapest, 1928. január 12. – New York, 1969. november 6.) magyar származású amerikai író. Taubes Budapesten, Magyarországon született zsidó családban. Nagyapja, Feldmann Mózes (1860–1927) a megosztott pesti magyar rabbinátus neológ ágának vezetője volt,[2] édesapja Feldmann Sándor (1889/90–1972) Ferenczi Sándor iskolájának pszichoanalitikusa[3] volt, bár 1923-ban összevesztek egymással.[4] Taubes élete során szenvedett az irodalmi világ nőgyűlöletétől.[5] Hugh Kenner[6] kritikus, aki a New York Timesban ismertette „Válás” (Divorcing) című könyvét, úgy utasította el őt, mint „más írók ruháit viselő gyorsan változó művészt”.[7] Taubes négy nappal Kenner recenziójának megjelenése után fulladt meg, és megkezdődött a munkájának újraértékelése.[8] 2003-ban a berlini Leibniz Irodalmi és Kulturális Kutatási Központ Taubes archívumot hozott létre, amelyben életét „történetként írja le, amelyben a zsidó száműzetés találkozik a női intellektualizmussal”. 2020-ban jelent meg Christina Pareigis intellektuális életrajza Taubesről,[9] és a New York Review Books ugyanabban az évben újra kiadta a Divorcing című könyvet, ami elismerő kritikákat kapott.[10] 2023-ban a New York Review of Books első ízben adta ki Taubes „Lament for Julia” című novelláját kilenc másik novellával együtt. Életrajza1939-ben Susan Feldmann apjával (de anyja, Marion Batory nélkül) emigrált az Egyesült Államokba. A Bryn Mawr College-ban[1] tanult, majd a Harvardon doktorált, és PhD disszertációját írta a The Absent God. A Study of Simone Weil címmel[11] Paul Tillich felügyelete alatt, filozófiáról és vallásról.[12] Jacob Taubes[13] filozófus és judaista tudós volt első házastársa. A pár mindkét tagja vallást tanított a Columbia Egyetemen 1960 és 1969 között. Két gyermekük született: Ethan (szül. 1953) és Tania (szül. 1956). Az 1960-as évek közepén az irodalommal és a színpaddal is foglalkozott: tagja volt a The Open Theatre-nek[14] és egy Susan Sontag körüli írócsoportnak. Összeállította az 1963-ban New Yorkban leánykori nevén megjelent African Myths and Tales (Afrikai mítoszok és mesék) c. regényét, és 1969-ben adta ki első regényét, a Divorcing-ot (Válás). Taubes röviddel a megjelenés után öngyilkos lett, megfulladt Long Island mellett, East Hamptonban.[15] A holttestét Susan Sontag azonosította.[16] Számos irodalmi szöveget hagyott hátra, többségüket kiadatlanul, valamint több éves levelezést Jacob Taubes-szel[13] és a filozófia és a vallás más kiemelkedő alakjaival. Öröksége nagy részét évekkel halála után fedezték fel, 2001-ben Berlinbe szállították, ahol Sigrid Weigel[17] megalapította a Susan Taubes Archivumot a berlini központú Zentrum für Literatur- und Kulturforschung/ZfL-ben[18] (Irodalom- és Kultúrakutatási Központ)[19][20] és Christina Pareigis-szel együtt dolgoztak Susan Taubes írásainak kiadásán. 2021-ben Pareigis kiadta Susan Taubes szellemi életrajzát.[21] 2024-ben az Atlantic Magazine felvette a Válást a "The Great American Novels" listájára, és "újrafelfedezett remekműként, nyers, szellemes és teljesen eredeti regényként írta le".[22] További irodalomA Stanford University Press kiadásában 2023-ban jelenik meg Susan Taubes gondolatainak első jelentősebb tanulmánya Elliot R. Wolfsontól[23], The Philosophic Pathos of Susan Taubes: Between Nihilism and Hope (Susan Taubes filozófiai pátosza: A nihilizmus és a remény között) címmel. Magyarul megjelent
Jegyzetek
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia