hu Stumpf Benedek Andr%C3%A1s

	Stumpf-Benedek András
Született	Stumpf András; 1947. február 1.; Munkács
Elhunyt	2009. szeptember 8. (62 évesen); Budapest
Állampolgársága	szovjet; magyar;
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Stumpfné Rozsnyay Lívia
Foglalkozása	író, ; költő,; irodalomtörténész,; művelődéstörténész,
Kitüntetései	Arany János-díj
Sírhelye	Rákospalotai köztemető
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Stumpf Benedek András, S. Benedek András (Munkács, 1947. február 1. – Budapest, 2009. szeptember 8.)^[1] Arany János-díjas író, költő, irodalomtörténész.

Életpályája

S. Benedek András baptista lelkész és misszionárius szülei hatodik gyermekeként született. 1949 májusában a helyi szovjet katonai hatóságok 36 órás határidővel a családot kiutasították az ún. kiemelt városból, Munkácsról, s lakásukat elkobozták. Beregszászba költöztek. A beregszászi Kossuth Lajos Középiskola elvégzése után 1965-ben felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetemre, az akkoriban alakult magyartanári szakra. Itt szerzett magyar szakos tanári diplomát.

1965-ben diáktársaival létrehozta a Forrás Irodalmi Stúdiót. 1966 őszén beindította az Együtt című írógéppel sokszorosított irodalmi folyóiratot. Tanulmányaival párhuzamosan 1966-67-ben a Kárpáti Igaz Szó című napilap revíziós szerkesztője és a művelődési rovat munkatársa, 1969-től a Kárpáti Könyvkiadóban dolgozott vezető szerkesztőként. 1970-ben létrehozták a Kárpáti Kalendárium Irodalmi Mellékletét. Közös tanulmányt írt Kovács Vilmossal (Magyar irodalom Kárpát-Ukrajnában, Tiszatáj, 1970. 10., 12. sz.), mely a helyi kommunista vezetést érzékenyen érintette, így a Forrás Stúdió tagjainak helyzete ellehetetlenült. Később katona, kertész és utazó fényképész is volt.

1976-ban települt át Budapestre. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának propagandistája lett. 1979-től az Állami Gorkij Könyvtár, majd az új nevet felvett könyvtár – Országos Idegennyelvű Könyvtár – nemzetiségi osztályának vezetője volt.

2002-től az Új Folyam főmunkatársaként dolgozott.

Munkássága

A művelődéstörténet tudósaként, a szülőföldtudomány polihisztoraként több fontos művében tárta fel a magyar kultúra azon maradványait, amelyekre a kárpátaljai nemzetiségi jövő épülhet. Számos önálló kötetben és tanulmányban foglalkozott Kárpátalja magyar irodalmával, történetével, kultúrtörténetével és néprajzával.

Az ungvári Forrás Irodalmi Stúdiónak és a kárpátaljai magyar irodalmi-polgárjogi mozgalomnak is vezetője volt, dolgozott a Forrás Stúdió néprajzi gyűjtőútjainak szervező irányítójaként is.

Verseskötetei mellett külön könyvet szentelt a kárpátaljai ruszinságnak.

Főbb művei

A határon túli magyar irodalom (1982. Akadémia)
Kárpátalja (Balla Gyulával, 1992. Móra Kiadó) (Nem jelent meg)
"Tettenérhető történelem" (1993 Ikva)(1993 Intermix)
"Kárpátalja története és kulturtörténete" Népek hazája sorozat 5. (1992 Bereményi)
"Itt élned, halnod kell..." Kárpátaljai honismereti olvasókönyv (1994 Intermix), szerk.
Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye; szerk. S. Benedek András, Vári Fábián László, előszó írta S. Benedek András; Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum, Budapest–Beregszász, 1996
A Tisza bölcsője. Kárpátaljai honismereti és néprajzi írások a reformkortól 1945-ig; 1996 Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó) Szerk.
A megmaradás esélyei. Tanulmányok, esszék, kritikák; Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum, Budapest–Beregszász, 1996
Máramaros megye. Honismereti írások a Monarchia korából; összeáll. S. Benedek András és Vári Fábián László; Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum, Bp–Beregszász, 1997
Ung megye. Honismereti írások Ung megyéről 1944-ig; összeáll., szerk., előszó S. Benedek András; Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum, Budapest–Beregszász, 1998
Árvíz után, vízár előtt. Tanulmányok, esszék, kritikák; Minerva Műhely, Bp.–Beregszász, 2001
A gens fidelissima: a ruszinok; Jó szomszédok, rossz szomszédok sorozat (2001 Buffalo – Torontó ruszin nyelven, fordító: Igor Kercsa; 2003 Belváros-Lipótváros Ruszin Kisebbségi önkormányzat magyar nyelven)
Készülődés. A kárpátaljai magyar írás. Irodalomtörténeti esszé; Intermix, Ungvár–Bp., 2007 (Kárpátaljai magyar könyvek)
Kárpátaljai Minerva füzetek (1997-2003 Minerva Műhely), szerk.