Stranger in Moscow
A Stranger in Moscow Michael Jackson amerikai énekes ötödik kislemeze HIStory: Past, Present and Future, Book I című albumáról. 1996 augusztusában jelent meg világszerte (az Egyesült Államokban csak 1997 augusztusában). A dalt Jackson még 1993-ban írta, az ebben az évben ellene felhozott gyermekmolesztálási vádak idején, amikor a Dangerous World Tour során Moszkvában volt. Ebben az időben nagyon egyedül érezte magát, távol családjától és barátaitól, de erőt adott neki az, hogy rajongói minden este ott várták a szálloda előtt, hogy biztosítsák támogatásukról. Több zenész és kritikus szerint ez Jackson legjobb dala. Háttere és készítéseLee Pinkerton a The Many Faces of Michael Jackson című könyvében azt írja, a HIStory album egyes dalai, például a Stranger in Moscow Jackson válasza magánéletének eseményeire.[2] 1993-ban, amikor Jacksont gyermekmolesztálással vádolták, az énekes és a sajtó kapcsolata viharossá vált. Bár hivatalosan nem vádolták meg (az ügy peren kívüli megegyezéssel lezárult), a média folyamatosan foglalkozott az üggyel, és szenzációhajhász szalagcímeikkel sokat ártottak az énekes hírnevének;[3] fizettek a Jackson bűnösségét taglaló álhírekért,[4] közzétettek a nyomozás során kiszivárgott információkat,[5] szándékosan a lehető legrosszabb fényképeket tették közzé Jacksonról, nem voltak képesek az objektivitásra és olyan főcímeket használtak, ami az énekes bűnösségét sugallta.[6] Jackson így nyilatkozott a média reakciójáról: „El kell, hogy mondjam, hogy nagyon elkeserít az, ahogy a borzasztó bulvármédia tárgyalja az ügyet. Minden létező alkalommal úgy szedték darabjaira és manipulálták a vádakat, hogy azt vonják le belőle, amit akarnak.”[7] Az énekes nyugtatókat és fájdalomcsillapítókat kezdett szedni, hogy leküzdje a stresszt.[8] Pár hónappal az ügy kirobbanása után Jackson már négy és fél kilót fogyott, és abbahagyta az evést.[9] Egészsége annyira tönkrement, hogy a Dangerous World Tour hátralévő részét lemondta és szanatóriumba vonult.[10][11] A klinika egész negyedik szintjét kibérelte, és intravénásan kapta a Valiumot, hogy leszoktassák a gyógyszerekről.[10][11][12] Szóvivője elmondta a riportereknek, hogy Jackson „gondolkodni is alig bír”.[11] A klinikán személyre szabott és csoportos terápián is részt vett.[10][11] Mikor Jackson távozott az Egyesült Államokból, hogy szanatóriumba menjen, a média továbbra sem hagyta békén. A Daily Mirror „Keresd meg Jackót!” versenyt hirdetett, és utazást lehetett nyerni Walt Disney Worldbe, ha valaki helyesen meg tudta tippelni, hol bukkan fel az énekes legközelebb.[10] A Daily Express egy főcíme azt írta: „A gyógyszeres kezelés alatt álló sztár egész életében menekülni fog”, míg a News of the World címlapján azzal vádolták, hogy szökni akar a törvény elől. A bulvárlapok azt is állították, hogy Jackson azért ment Európába, hogy plasztikai műtétet csináltasson, ami felismerhetetlenné teszi, amire hazatér.[10] Geraldo Rivera amerikai műsorvezető tárgyalást rendezett műsorában, melyben az esküdteket a nézőközönségből válogatta.[13] A Stranger in Moscow R&B stílusú lassú szám,[12][14] melyet Jackson 1993-ban írt, amikor a Dangerous turnéval Moszkvában járt. Eredetileg versként írta, később szerzett hozzá zenét. A dalban Steve Lukather gitározik, billentyűn, szintetizátoron és basszusgitáron David Paich és Steve Porcaro játszik.[15] A HIStory albumot eredetileg válogatásalbumnak szánták néhány új dallal, Jacksonnak és zenésztársainak azonban annyira megtetszett a Stranger in Moscow, hogy úgy döntöttek, az album második lemeze teljesen új stúdióalbum lesz.[16] Jackson orosz képvilággal és szimbolizmussal érzékelteti a félelmet és elidegenedést, hasonlóan ahhoz, ahogy később a Simply Red tette Love and the Russian Winter című albumán.[17] Végén egy KGB-vallatótiszt beszél oroszul,[18] ennek fordítása: „Miért jött ide Nyugatról? Vallja be! El akarja lopni a nép nagy eredményeit, amit a munkások elértek…”[19] FogadtatásaA dalt a kritikusok és zenei producerek is elismerték. James Hunter, a Rolling Stone munkatársa szerint Jackson „nyomorult, elkínzott, szenvedő, lázongó, dühös amiatt, amit a Stranger in Moscowban 'gyors, hirtelen kegyvesztésnek' nevez (…) A HIStory olyannak hat, mintha a Thriller iránti nosztalgia fűtené. Ez a visszatekintés időnként Jackson javára válik: A Stranger in Moscowban a '80-as évekbeli szintipophangzásra emlékezik, miközben a veszélyről és magányról énekel, amivel versenyre kel bármelyik seattle-i rocker fájdalmával.”[20] Jon Pareles, a The New York Times kritikusa szerint az albumon „a éassú dalok fényűzően dallamosak. A Stranger in Moscow fura szöveggel – például a Sztálin sírja nem hagy nyugodni – rendelkezik, és fantasztikus refrénje az egyre ismételgetett kérdés: Milyen érzés?”[12] Fred Shuster a Daily News of Los Angelestől úgy jellemezte a dalt, hogy „telt, nagyszerű ballada mollban, ebben hallható az album legemlékezetesebb refrénje”.[21] Stephen Thomas Erlewine, az AllMusic munkatársa szerint a HIStory albumon „Jackson mesteri popdalai hallhatóak, köztük legjobb szerzeményeinek némelyike… a Stranger in Moscow egyik legemlékezetesebb lassú száma.”[22] Bruce Swedien, aki sokat dolgozott már együtt Jacksonnal, ezt nevezte az énekes egyik legjobb dalának.[16] Rod Temperton, aki korábban több dalt szerzett Jacksonnak, sintén úgy véli, ez Jackson legjobb dala.[23] Tom Molley, az Associated Press munkatársa szerint a dal „kísérteties, felkavaró leírása egy férfinak, akit megsebzett hirtelen zuhanása a magasból, és most a Kreml árnyékában sétál”.[24] Chris Willman, a Los Angeles Times újságírója szerint a Stranger in Moscow „egy lépésnyire eltávolodott az album többi dalában érezhető egyvalamire összpontosító paranoiától, és inkább a régebbi, a Billie Jeanhez hasonló dalok mélyebb, elmosódottabb rettegéséhez áll közel. Jackson úgy érzi, egyedül van és sodródik az idegborzoló, glasznoszty előtti Oroszországban, és a láthatatlan KGB vadászik rá. „Itt, elhagyatva hírnevemtől / Armageddon az agyban” – énekli komor, tömör verseiben, majd a negyedik percben a hűvösség álarca eltűnik, és az énekes vigasztalhatatlan magányáról énekel. Ebben a dalban rejlik Michael Jackson igazi zsenialitása és talán igazi személyisége is.”[25] VideóklipA dal videóklipjét Nick Brandt rendezte, és Los Angelesben forgatták. Egymástól független jelenetekben hat embert mutatnak benne, akik egy városban élnek, és a világ többi része nem vesz róluk tudomást. A klip első fele mutatja be ezeket az embereket: egy férfit, aki hálószobája ablakából nézi a várost; egy nőt, aki egyedül ül egy kávézóban; egy hajléktalant az esős utcán; egy magányos alakot, aki galambokat etet; egy fiút, akit a többiek nem engednek, hogy velük játsszon; a hatodik szereplő maga Jackson, aki a város utcáin sétálva énekel. A klip második felében zuhog az eső és az emberek sietni kezdenek, a hat idegen pedig figyeli, ahogy a többiek hiába menekülnek az eső elől, majd kimennek a szabadba, és hagyják, hogy eláztassa őket az eső. Jackson életrajzírója, J. Randy Taraborrelli szerint a klip Jackson valódi életén alapul. Az énekes gyakran sétált egyedül éjszaka, hogy barátokat keressen, még népszerűsége csúcsán is. Az 1980-as években egyre boldogtalanabb lett. „Még otthon is magányos vagyok” – mondta egyszer Jackson. – „Néha csak ülök a szobámban és sírok. Nagyon nehéz barátokat találni… Néha sétálok a környéken éjszaka, és azt remélem, találkozom valakivel, akivel beszélgethetek, de a végén megint otthon kötök ki.”[24][26] FellépésekJackson először a HIStory turnén adta elő a dalt; itt volt első és utolsó fellépése vele. A tervek szerint előadta volna a This Is It koncertsorozaton is, melyre az énekes váratlan halála miatt nem került sor. Feldolgozások
Dallista
Közreműködők
Slágerlista
Külső hivatkozások
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia