Steinbrinck farkasfalkaA Steinbrinck farkasfalka a Kriegsmarine tengeralattjárókból álló második világháborús támadóegysége volt, amely összehangoltan tevékenykedett 1942. augusztus 3. és 1942. augusztus 11. között az Atlanti-óceán északi részén, az Izlandtól délnyugatra kezdődő és Új-Fundlandtól délkeletig húzódó sávban. A Steinbrinck farkasfalka 14 búvárhajóból állt, átfedésben volt a Pirat farkasfalkával. A falka 11 hajót süllyesztett el, hármat megrongált. A hajók összesített vízkiszorítása 80 634 brt volt. A farkasfalka névadója Otto Steinbrinck első világháborús német búvárhajó-parancsnok volt, aki 206 hajót süllyesztett el. A tengeralattjárók közül kettő elpusztult.[1] 1942. augusztus 6-án délre a Farvel-foktól a kanadai HMCS Assiniboine romboló mélységi bombákkal és fedélzeti fegyvereivel tüzelt az U–210-re, majd legázolta. A tengeralattjárón tartózkodók közül hatan meghaltak, 37-en hadifogságba estek.[2] Az U–379 a Farvel-foktól délkeletre hajózott 1942 augusztus 8-án, amikor a Brit Királyi Haditengerészet HMS Dianthus nevű korvettje rábukkant. A hadihajó mélységi bombákkal a felszínre kényszerítette a tengeralattjárót, majd legázolta. A német legénység negyven tagja meghalt, öt túlélte a támadást.[3] A farkasfalka tengeralattjárói
Elsüllyesztett és megrongált hajók
* A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott JegyzetekForrások |
Portal di Ensiklopedia Dunia