Spáda János

Spáda János
Született	1877. december 10. Kolozs
Elhunyt	1913. július 7. (35 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész
Sírhelye	Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Spáda János témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Spáda János (Kolozs, 1877. december 10. – Kolozsvár, 1913. július 7.) híres kolozsvári magyar építőmester, Orbán Béla matematikus egyetemi tanár és Orbán László István vívó, matematikus és fizikus nagyapja.

Életpályája

Kolozson született, ahol édesapjának, az olasz származású Spáda Domokosnak birtoka volt. Budapesten szerzett építőmesteri diplomát. A 20. század elején tervezési és építészeti irodát nyitott Kolozsvár főtéren, és széles körű építészeti tevékenységet fejtett ki.

Számos neves kolozsvári épület felépítésének kivitelezője volt. Saját tulajdonaként építette fel a Vágóhíd téri kétemeletes bérházat, melyet egyesek ma is „Spáda-palotaként” emlegetnek. Az Erzsébet út tetején fekvő (egykor szőlőskertekül szolgáló) telkeket ő parcellázta és építette be. A maga és családja számára építette az 51 sz. alatti házat.

Fiatalon, egy elhatalmasodó tüdőfertőzésben halt meg 1913-ban, három gyermek maradt utána. Több megkezdett munkáját jó barátja, Rátz Mihály építész fejezte be. Rátz miután hazajött a frontról, 1918-ban feleségül vette Spáda János özvegyét, akivel annak 1952-es haláláig éltek együtt.

Spáda János jelentős közéleti szerepet is játszott. Tagja volt Kolozsvár város törvényhatósági bizottságának, a kolozsvári Iparkamarának, Ipartestületnek, Iparosegyletnek, a Római Katolikus Egyházközség választmányának. Az Iparosegyletben egy ideig az elnöki szerepet is betöltötte. Ezen kívül az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek is rendes tagja volt.[1]

Spáda János síremléke a Házsongárdi temetőben (műemlék)

A Spáda-ház, Erzsébet út 51.

A Házsongárdi temetőben szép síremlék alatt nyugszik több családtagja mellett.

Kivitelezett épületei (válogatás)

• a Felner és Helmer által tervezett kolozsvári új Nemzeti Színház (1904–1906)
• a Hübner Jenő tervezte Mariánum Kolozsváron (1911), amely a város első vasbeton épülete[2]
• a Kós Károly terve alapján készült kolozsvári Monostori úti református (kakasos) templom
• a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnázium
• Barcsay Ákos fejedelem síremléke, Kozmatelke, Maros megye (terv és kivítelezés)[3]

Jegyzetek

1. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület évkönyve az 1913. évre Online hozzáférés
2. Sas Péter: Marianum – a 100 éves tan- és leánynevelő intézet, Szabadság, 2011. október 13. 3. oldal Online hozzáférés
3. Erdélyi művészet -- kataszter

Források

• Orbán Béla: Régi kolozsvári építőmesterek: Spáda János és Rátz Mihály. Szabadság, (2009. április 15.) arch Hozzáférés: 2012. szeptember 1.
• Oláh-Gál Elvira: Beszélgetése Orbán Béla matematikussal: A tanár nem hal meg, tanítványaiban tovább él. Székelyföld, (2010. december) arch Hozzáférés: 2018. szeptember 4.

További információk

• Gál Zsófia: A kolozsvári Arany János utcai bérvillák, Erdélyi Krónika, 2017. január 10. Online hozzáférés
• Pap Melinda: Százéves a kolozsvári Kakasos templom, Krónika, 2013. október 10. Online hozzáférés