hu Sosnowiec

	Sosnowiec
; Sosnowiec címere	; Sosnowiec zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	sziléziai
Rang	járási jogú város
Polgármester	Arkadiusz Chęciński
Irányítószám	41-200
Körzethívószám	(+48) 32
Rendszám	SO 00001-től SO 99999-ig
Testvérvárosok	Lista Szucsáva; Casablanca; Roubaix; Komárom; Dziwnów; Derhacsi; Idar-Oberstein; Les Mureaux;
	Népesség
Teljes népesség	185 930 fő (2024. jún. 30.)
Népsűrűség	2 037,37 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	250 m
Terület	91,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′50.300000°N 19.166667°EKoordináták: é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′50.300000°N 19.166667°E
	Sosnowiec weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.

Sosnowiec (kiejtése^ⓘ, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ], németül: Sosnowitz) város Lengyelország délnyugati részén, a Sziléziai vajdaságban, a felső-sziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai-medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított Sosnowieci egyházmegye székvárosa lett. Sosnowiec, bár a sziléziai vajdaság része, Kis-Lengyelország része, nem pedig Szilézia.

Földrajz

Helyzete

Sosnowiec a Sziléziai-fennsíkon, a Dąbrowai-medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felső-sziléziai szénmezőn fekszik, mely az egész felső-sziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.

Folyók és vízfolyások

Víztározók és tavak

Városrészek

Dębowa Góra,
Jęzor,
Kazimierz Górniczy,
Klimontów,
Maczki,
Milowice,
Modrzejów,
Niwka,
Ostra Górka,
Ostrowy Górnicze,
Pogoń,
Porąbka,
Radocha,
Rudna,
Sielec,
Stary Sosnowiec,
Środula,
Śródmieście,
Zagórze

Története

A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt.

Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük és más említéseket is a 13. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów (ma Sosnowiec része) rendelkezett a 18. században, majd 1902-től, ami az első ilyen gesztus volt a Kongresszusi Lengyelországban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos színháza, fejlett egészségügyi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.