|
Skálázhatóság
Az informatikai (beleértve a hardver, a kommunikáció, a szoftver) skálázhatóság képes egy rendszer, hálózat, vagy egy folyamat áteresztőképességének növelésére. Jelentősége abban rejlik például, hogy a felhasználó elől rejtve maradhat egy rendszer jelenlegi terheltsége, így érhető el, hogy a nagyobb rendszerek (Google kereső, Facebook, Yahoo! stb) egyidejűleg több millió felhasználót képesek fennakadás nélkül kiszolgálni. A skálázhatóság két fő típusa:
A skálázhatóság elméleti korlátja a lineáris skálázhatóság, ebben az esetben a számítási kapacitás N-szeresére növelése a teljesítmény N-szeresére növekedését eredményezi. Képesek lehetünk a skálázhatósággal – kritikus rendszerek esetében – a rendelkezésre állási időt maximalizálni. Ezt új – azonos munkafolyamatot végző – csomópontok felvételével érhetjük el. További biztonságot jelent, hogy az új csomópontokat földrajzilag elkülönített helyeken, megbízható szerver-központokban helyezzük el. Ezt földrajzi elkülönítettségnek nevezzük. Egy-egy skálázott rendszer tervezése összetett folyamat, annak függvényében, hogy mit várunk el egy ilyen rendszertől (magas fokú rendelkezésre állás, nagy áteresztőképesség stb). Fontos, hogy bármilyen számítástechnikai rendszer skálázhatóságát a CAP-tétel határozza meg. A tétel lényege, hogy az alábbi három feltétel közül egyidejűleg maximum kettő teljesülhet: A CAP ezen szavak angol megfelelőiből áll össze: Consistency, Availability, Partition tolerance. Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
|
||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
