Simon István (költő)

Simon István
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
Született	1926. szeptember 16.[1][2] Bazsi
Elhunyt	1975. július 7. (48 évesen)[1][2][3] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Rajcsányi Irén
Gyermekei	Simon István 1960. szeptember 2. - 2019. április 4. Simon Ágnes 1971. április 16. -
Foglalkozása	politikus költő fordító egyetemi oktató
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1975. július 7.)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1952)
Kitüntetései	József Attila-díj (1952) József Attila-díj (1954) Kossuth-díj (1955) József Attila-díj (1967) SZOT-díj (1971)
Simon István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon István témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Simon István (egyértelműsítő lap).

Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. – Sümeg, 1975. július 7.)[4] magyar költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár.

Élete

Ifjúkora

Szegényparaszti családban született a Zala vármegyei[5] Bazsin. Édesapja Simon István, édesanyja Mosner Gizella volt.

Elemi iskolába szülőfalujában járt, a gimnáziumot Sümegen végezte. 1947-ben befejezte félbehagyott középiskolai tanulmányait és leérettségizett. 1948-tól Népi-, majd Eötvös-kollégistaként a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, ahol 1952-ben kapott magyar–német szakos tanári oklevelet.

Pályafutása

Emléktáblája egykori lakóhelyén
(XIII. ker., Raoul Wallenberg utca 7)

1944 decemberében behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza. 1948-tól a Csillag és az Új Hang közölt tőle verseket. 1952–1955 között a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa volt. 1955–1956-ban az Új Hang főszerkesztője volt. 1957-től a Kortárs egyik alapítója és rovatvezetője, 1964–1971 között főszerkesztője volt.

1963-tól országgyűlési képviselő volt. 1971-től haláláig (1975) a Színház- és Filmművészeti Főiskola magyar irodalom tanára, ugyanettől az évtől a Magyar Írók Szövetségének titkára, 1974-től főtitkárhelyettese volt.

Bazsin helyezték örök nyugalomra. Bronzból készült síremléke és domborműve (1981) Laczkó Ibolya (1942–1995) szobrászművész és kiváló művész munkája.

Költészete

A fényes szelek nemzedékével érkezett az irodalmi életbe. Pályakezdő versei a falusi élet idilli képei. A forradalom utáni időszak lírai önelszámolásra késztette. Az 1960-as, 1970-es években az életképszerű jelenetezést gondolati igényesség váltotta fel, az elmúlástudat problémái foglalkoztatták.

Művei

• Egyre magasabban. Versek; Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, Bazsi, 1944
• Tanú vagyok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1950
• Hajnali lakodalmasok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1952
• Érlelő napok. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1953
• Nem elég; Szépirodalmi, Bp., 1955
• Himnusz az értelemhez; Szépirodalmi, Bp., 1956
• Felhő árnyéka; Magvető, Bp., 1956
• Pacsirtaszó. Versek. 1949–1957; Magvető, Bp., 1958
• A Jangce vitorlái. Versek Kínából, Vietnamból és Koreából; Magvető, Bp., 1959
• Februári szivárvány. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1959
• Almafák. Versek. 1959–1962; Magvető, Bp., 1962
• A virágfa árnyékában. Tanulmányok, kritikák, cikkek. 1953–1963; Szépirodalmi, Bp., 1964
• Gyümölcsoltó. Versek. 1949–1963; Magvető, Bp., 1964
• Szőlő és gesztenye; Szépirodalmi, Bp., 1966
• Verőfény. Simon István válogatott versei. 1943–1966; Magvető, Bp., 1968
• Forró égöv alatt. Útirajzok Vietnámból, Egyiptomból és Kubából; Magvető, Bp., 1969
• Gyalogútról a világba; bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1970
• A magyar irodalom; Gondolat, Bp., 1973
• Örök körben. Válogatott és új versek. 1943–1973; Szépirodalmi, Bp., 1973
• Rapszódia az időről; Szépirodalmi, Bp., 1975
• Bakony; fotó Reismann János, szöveg Simon István; Corvina, Bp., 1973 (németül is)
• Gyönyörű terhem; Szépirodalmi, Bp., 1976
• Írószobák; bibliográfia Zalán Vince; Gondolat, Bp., 1976
• A magyar irodalom; képanyag vál. Koroknai István; 2. bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1979
• A sümegi vadgesztenyék; utószó Ferenczi László; Móra, Bp., 1979
• Simon István válogatott versei; vál., szerk., előszó Garai Gábor; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
• Szemek emléke. Válogatott versek; vál., szöveggond. Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1986
• Váci Mihály–Simon István–Garai Gábor: Valami nincs sehol. Válogatott versek; vál., szerk. Baranyi Ferenc; Papirusz Book, Bp., 2003
• Mirza; Forma-Art, Bp., 1989

Díjai

• József Attila-díj (1952, 1954, 1967)
• Kossuth-díj (1955)
• Batsányi-díj (1967)
• SZOT-díj (1971)
• Graves-díj (1976)

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13844.htm, Simon István, 2017. október 9.
2. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. BnF-források (francia nyelven)
4. Szalatnai Rezső: Simon István öröksége; in: Evangélikus Élet, 1975. aug. 17.
5. 1950-től Veszprém megyéhez tartozik.

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Simon István témában.

• Magyar életrajzi lexikon
• A magyar irodalom arcképcsarnoka
• A magyar irodalom története 1945–1975
• Kortárs magyar írók
• Vasvári István: Simon István; FSZEK, Bp., 1971 (Mai magyar költők. Bibliográfia, 2.)
• Pályatársak Simon Istvánról; vál., szerk. Rádics József; Megyei Tanács–Eötvös Megyei Könyvtár, Veszprém, 1986 (Horizont közművelődési kiskönyvtár)
• Laczkó András: Simon István; Balassi, Bp., 1999 (Kortársaink)