Semir Osmanagić
Semir Osmanagić (angolosan Sam Osmanagich) (Zenica, 1960. június 1. –) Houstonban élő bosnyák származású üzletember és amatőr régész. 2005-ben ő volt az, aki Visoko városa mellett álló, Európa legrégebbi és egyben legnagyobb piramisait nemzetközi szinten is népszerűsíteni kezdte. Tudományos körökben a tekintélyét alaposan rombolja az a korábbi kijelentése, miszerint a maják a Fiastyúkról származnak. MunkásságaAz amatőr régész Osmanagić a The World of the Maya (A maják világa) című történelmi tárgyú könyvével szerzett hírnevet, melyben azt vallja, hogy a maják az Atlantiszról származnak, ahova pedig a Plejádokból érkeztek. A boszniai piramis(ok)A Visokoi piramisok létéről Senad Hodovićtól, a helyi történeti múzeum vezetőjétől értesült.[1] Csakhamar megkezdte a kutatásokat, s arra a következtetésre jutott, hogy „az őslakosok egy természetes hegyet formáztak meg, külsejét »primitív betonnal« vonták be, így hozva létre a monumentális építményt.”[2] A Nap boszniai piramisa című legújabb munkája szerint a „boszniai Nap-piramis” tetején templom áll, amit Osmanagić szerint a 27 000 éve élt elő-illírek építettek. Osmanagić úgy gondolja, a következő öt évben fel fogja tárni a „boszniai Nap-piramist”, sőt, feltételezi a „boszniai Hold-piramis” létezését is, amely a szomszédos Krizo hegy alatt fekhet. A BBC szerint a Dnevni avaz vezető boszniai újság írja: „A piramis 100 m magas és bizonyosan tartalmaz szobákat, valamint monumentális járatokat”. A teteje kőtömbökből épült, amelyek meglehetősen fejlett civilizáció jelenlétét tükrözik"[3] A boszniai kőgömbA Podubravlje várostól nem messze lévő Zavidovici település melletti erdőben 2016 elején egy óriási, nagy vastartalmú kőgolyót talált, amely szerinte egy letűnt civilizáció emléke lehet. Az archeológusok azonban szkeptikusok, szerintük a kőgolyó természetes úton jöhetett létre.[4] A környéken később több hasonló, különböző méretű gömb is előkerült. Hasonló kőgolyókat – kb. 300 darabot – Costa Ricában találtak eddig a régészek, azok tömege egyenként a 15 tonnát is eléri, és feltételezések szerint a Diquís-kultúra készítette őket kb. 1500 éve. Az elkészítés módja még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg először durván kifaragták őket helyi kőanyagból kalapáccsal, majd homokkal végezték el a felület csiszolását.[5] A boszniai kőgömb sugara 1,2–1,5 méter közötti, tömege a Costa Rica-iakhoz képest 2-szer nagyobb lehet. Mecénási tevékenysége„Osmanagić egyrészt saját pénzéből fedezi a kutatásokat, másfelől szponzorokat keresett, és talált is a rendkívüli vállalkozáshoz.”[6] A visokoi kutatások finanszírozására alapítványt hozott létre, melynek vezetője Goran Čakić.[7] Művei
Magyarul
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia