Sejtszáj

Csillós

A sejtszáj vagy citosztóma (latinul: cytostoma) fagocitózisra kialakult sejtalkotó, gyakran mikrotubulusok által megtámasztott mélyedés vagy tölcsér. A sejtszájon keresztül a táplálék zárt vakuólumokba kerül. Csak egyes protiszták, például a csillósok és az Excavata rendelkeznek sejtszájjal.[1] Példa erre a Balantidium coli nevű csillós. A többi protisztában és a többsejtűekben a sejt bármely részén végbemehet fagocitózis, illetve a táplálkozás abszorpcióval (felszívódással) is történhet.

Szerkezet

A sejtszáj sejtfelszíni mélyedést alkot, és általában a sejtmag felé irányul.[2] A sejtszáj elnevezés alatt általában az egész bemélyedést értik, de valójában az csak a mélyedés sejtfelszínhez közel eső részét jelenti. A mélyedés többi része a sejtgarat.[3] A sejtgarat a sejtszájjal együttműködik a makromolekulák sejtbe vitelében. Ezen erős kapcsolatot a sejtszáj és a sejtgarat közt gyakran nevezik sejtszáj–sejtgarat komplexnek, más néven sejtgaratkészüléknek. Néhány esetben azonban a sejtszáj önállóan is végrehajtja a makromolekulák bevitelét. Ekkor a sejtszáj vezikulumok közvetlen létrehozásával viszi be a makromolekulákat.[3]

A sejtszáj az alakját megtartó mikrotubulusokkal együtt működik. A mikrotubulusok egyik része triplett formában van jelen, és közvetlenül a sejtszáj membránja mellett van. Egy másik mikrotubulus-csoport az ostorok körüli membránhoz van közel, és négytagú.[4]

Sejtgarat

Az endocitózisban hasonlóan fontos a sejtgarat. Hosszú, csőszerű szerkezet, mely a sejtszáj körüli mélyedést alkotja. Bár a sejtgarat alakja nem állandó, általában a sejt hátulja felé irányul, és központi maghoz rögzül. A sejtciklus során hossza változik, átlagos hossza 8 μm. A sejtszájhoz hasonlóan mikrotubulusok csatlakoznak a sejtgarathoz is. Két mikrotubulus-csoport a sejtgarat útvonalát követi, ezek csatornaszerű szerkezetet alkotnak a sejtgarat körül. A sejtgarat egyik oldala nem kapcsolódik ezekhez a mikrotubulusokhoz, és azt „csupasznak” nevezik. Vezikulumok azonban vannak ezen az oldalon.[4]

Helye

A sejtszáj a legtöbb ostoros protozoonban azonos helyen található, a sejt elülső végén, az ostoreredés közelében. Ez szintén bemélyedés, és szintén az endocitózis helye. A sejtszáj nyílása nagyjából az ostoreredéssel egy szinten van.[3]

A csillósok egy protozoontörzs, melyben a sejtszáj lehet apikális vagy laterális.[5]

Funkció

A sejtszáj–sejtgarat komplex először felveszi a makromolekulákat, ezek a sejtgarat lumenjébe jutnak, majd a sejt hátulsó végébe kerülnek, ahol a sejt más részeibe tartó vezikulumok felveszik a makromolekulákat. A makromolekulák útja a sejtszáj elejétől a sejtgarat hátulsó végéig legalább 2 percig tart. A sejtszáj az endocitózis fő helye a Trypanosoma cruzi epimasztigóta állapotában.[6]

Asszociációk

A sejtszáj a Trypanosoma cruzi ostorával asszociál. Eddig ez az egyetlen ismert példa arra, hogy egy endocitózisra és egy mozgásra használt sejtszervecske asszociál.[2]

Kapcsolódó szerkezetek

Az ostoreredés az endocitózis másik helye ostoros protozoonokban. Ez az ostor körüli mélyedés, és az endocitózis, illetve az exocitózis helye is.[7]

Megtekintési módok

Számos módszer ismert a sejtszáj megtekintésére. E Eger et al. arannyal jelzett transzferrint használtak konfokális mikroszkópia mellett a sejtszáj megtekintéséhez. Ez alapján az arannyal való jelölés két helyen volt feltűnő: ezek egyik a sejtgarat alján, a másik a sejt rezervoszómájiban volt.[7]

Egy másik kísérletben háromdimenziós rekonstrukcióval követett ionsugaras pásztázó elektronmikroszkópiát (FIB-SEM) használtak a sejtszáj–sejtgarat komplex háromdimenziós modelljének készítéséhez.[4]

Jegyzetek

1. Allaby, Michael. A dictionary of zoology. Oxford University Press (2003.) 
2. Okuda, Kendi, et al (1999). „The cytostome of Trypanosoma cruzi epimastigotes is associated with the flagellar complex.”. Experimental parasitology 92.4, 223-231. o. 
3. Preston, T. M. (1969). „The Form and Function of the Cytostome-Cytopharynx of the Culture Forms of the Elasmobranch Haemoflagellate Trypanosoma raiae Laveran & Mesnil”. The Journal of protozoology 16.2, 320-333. o. 
4. Alcantara, Carolina L. et al. (2014). „The three-dimensional structure of the cytostome-cytopharynx complex of Trypanosoma cruzi epimastigotes”. Journal of cell science 127.10, 2227-2237. o. 
5. Nisbet, Brenda. Nutrition and feeding strategies in protozoa. Springer Science & Business Media (2012) 
6. Porto-Carreiro, Isabel et al. (2000). „Trypanosoma cruzi epimastigote endocytic pathway: cargo enters the cytostome and passes through an early endosomal network before storage in reservosomes”. European journal of cell biology 79.11, 858-869. o. 
7. Eger, Iriane, Maurilio José Soares (2012). „Endocytosis in Trypanosoma cruzi (Euglenozoa: Kinetoplastea) epimastigotes: Visualization of ingested transferrin–gold nanoparticle complexes by confocal laser microscopy”. Journal of microbiological methods 91.1, 101-105. o. 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cytostome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.