|
Schulek Mátyás (tanár)
 dr. Schulek Mátyás (Budapest, 1935. március 5. – Budapest, 2018. október 5.) evangélikus lelkész, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium újraindító igazgatója. ÉletpályájaElemi iskoláit Kassán és Nyíregyházán végezte, majd a Debreceni Református Kollégiumban és a Sárospataki Református Kollégiumban tanult. 1953-ban Komáromban érettségizett kitűnő eredménnyel. 1955-től a Debreceni Tudományegyetemen tanult. 1956-ban szinte akaratlanul sodródott bele a politikai eseményekbe. A debreceni egyetem forradalmi bizottsági elnökévé választották. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben amnesztiával szabadult, ekkor kerülhetett sor elhalasztott esküvőjére is. Szabadulása után a Kelenföldi Evangélikus Egyházközségben, mint segédharangozó és segédegyházfi dolgozott, volt villanyszerelő segédmunkás, az Április 4. Gépgyárban kitanulta a hegesztést, géplakatos szakmunkás bizonyítványt szerzett. Megbecsült szakemberként távozott a nehéziparból az ELTE bölcsészkarára 1965-ben. Hiányzó vizsgáit letette, megszerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, majd estin elvégezte az angol tanári szakot. 1965 szeptemberében kezdett tanítani a Hűvösvölgyi Nevelőotthonban, majd 21 éven át gyakorolta tanári hivatását a kőbányai I. László Gimnáziumban. Tanított esti tagozaton, felnőtt tanfolyamokon is. 1989 elején az újra induló Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium egyik alapító tanára lett.[1] 1992-es újraindításától 2005-ig a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumot vezette.[2] Teológiai tanulmányainak befejeztével 1993-tól 20 éven át a Budapest-Kelenföldi evangélikus egyházközségben szolgált. Egyházától 2002-ben Péterfy Sándor oktatási díjat,[3] 2014-ben pedig Ordass Lajos díjat kapott.[forrás?] Első feleségétől, Bende Erzsébettől 2 lánya, a másodiktól, Harka Saroltától egy fia született. Irodalmi elemzései, kritikái, egyházi témájú írásai többek között az Alföld, Evangélikus Naptár, Evangélikus Élet és a Köznevelés szaklapokban jelentek meg. Schulek Mátyás az Állambiztonság célkeresztjébenSchulek Mátyásról a következő dossziékban találhatók jelentések
Schulek Mátyás elleni vádak és a nyomozási eredmények összefoglalása. Az 1956-os „ellenforradalom” alatt, a „Forradalmi Bizottmány” „tízek” tanácsának tagja volt. Az országos diákkonferencia egyik eszmei vezetője volt Debrecenben. Az októberi események alatt a pesti eseményekről hírszerzéseket eszközölt. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) megszüntetését, illetve a MEFESZ életre hívását az egyetemeken javasolta. Az egyetemi forradalmi bizottmány munkájában csak november 4-ig vett részt, oda a bölcsészkar hallgatói delegálták. 1957. július 1. Schulek Mátyás IV. éves hallgatót az egyetemi fegyelmi bizottság 2 félévre eltiltotta egyetemi tanulmányainak folytatásától. Schulek Mátyás az „ellenforradalom” idején a debreceni forradalmi bizottmány megbízásából gépkocsin járta Hajdú- Bihar megye községeit és szervezte „a forradalmi bizottmányokat”. 1957. október 23-án Lakatos Ferenc vezette debreceni megyei bíróság 5 évi börtönre, mint főbüntetésre, 6 évi jogfosztásra és 300 Ft. értékű ingóvagyon elkobzására, mint mellékbüntetésre ítélte. A vád szerint már apja miatt is a rendszer ellensége volt. A vádlott csak részben ismerte el bűnösségét. A vád elsősorban Mihályi János, Zsom Lajos és Lévai Sándor tanúk vallomásait használta fel. E vád szerint a vádlott a kommunisták uralmának lejártáról, a párt megszűnéséről beszélt a böszörményi gyűlésen. Ezt mondta: „mi ki voltunk kitéve az ők szeszélyeinek, pedig még a nevüket se tudták becsületesen leírni”. Hajdúböszörményben a tanácsháza nagytermében tartott program- beszédet, ott a Szovjet csapatok ellen uszított, s mindenkit sztrájkra hívott fel. Végső István viszont a tárgyaláson azt vallotta, hogy a vádlott nem a párt ellen, hanem a Rákosi és Gerő klikk ellen harcolt. A bíróság Zsom Lajos vallomását fogadta el. 1958 szeptember 16-án Debreceni Bíróság a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel btt. miatt 3 év börtönre és 3 év politikai jogvesztésre ítélte. 1970. évi 7. 10. § alapján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, de még 1976-ban is megfigyelés alatt tartották, külföldi levelezését ellenőrizték.[4][5] Fontosabb munkái
Kapcsolódó szócikkek
További információk
Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
