Schilling Árpád (orvos)

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Schilling Árpád (egyértelműsítő lap).

Schilling Árpád
Született	1880. november 18. Noszoly
Elhunyt	1955 Stuttgart
Állampolgársága	magyar román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, belgyógyász, sebész, orvosi szakíró
Iskolái	Református Kollégium Zürichi Egyetem Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1905)
Sablon Wikidata Segítség

Schilling Árpád (Noszoly, 1880. november 18. – Stuttgart, 1955) erdélyi magyar orvos, belgyógyász, sebész, homeopata orvosi szakíró.

Életútja, munkássága

Középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban és a szamosújvári Állami Főgimnáziumban végezte. Orvosi tanulmányait a zürichi egyetemen kezdte meg, majd a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta, ahol 1905-ben orvosi diplomát szerzett. Ezt követően a kolozsvári belgyógyászati klinikán gyakornok volt s Purjesz Zsigmond mellett, majd Budapesten sebészi képesítést nyert és az Irgalmas rend kórházában sebész alorvosként dolgozott 4 és fél évig. 1912-ben kinevezték Dicsőszentmártonba sebész főorvosnak.

Az első világháborúban katonaorvosként vett részt. A háború után Nagyváradon telepedett le, ahol az Irgalmas rend kórházának főorvosa volt 1929-ig. Ekkor, mivel orvosi hivatásának meggyőződése szerinti gyakorlásában korlátozták, megvált állásától és magánorvosként dolgozott tovább homeopátiás gyógymódokat alkalmazva. Emiatt kizárták a Bihar megyei Orvos-, Gyógyszerész- és Természettudományi Egyletből. 1931-ben viszont Párizsban a Nemzetközi Homeopathia Liga alelnökévé választotta.

Tudományos tevékenységét is a homeopátia tárgykörében fejtette ki. Új irányelvek és eredmények az organotherápiában c. munkája az Erdélyi Orvosi Lapban jelent meg (Kolozsvár, 1924/15–16).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3  

További információk

• Lévay József: Széljegyzetek a dr. Schilling-ügyhöz. Erdélyi Orvosi Lap 1924/15–16.
• Fehér Dezső (szerk.): Bihor-Biharmegye és Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Nagyvárad, 1933–37
• Kóczián M.: A homeopátia története Magyarországon. Komplementer Medicina, 2000. október