Savica-vízesés

Savica-vízesés (Slap Savica)
A Savica-vízesés
Országok	Szlovénia
Folyó	Savica (a Száva egyik mellékága)
Magasság	78 m
Vízhozam	5 m³/s
Elhelyezkedése
Savica-vízesés (Slap Savica) Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 13° 47′ 48″46.292777777778, 13.796555555556Koordináták: é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 13° 47′ 48″46.292777777778, 13.796555555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Savica-vízesés (Slap Savica) témájú médiaállományokat.

A Savica-vízesés, közismert, de pontatlan megnevezéssel Száva-vízesés (szlovénül: Slap Savica) a leghíresebb vízesés Északnyugat-Szlovéniában, a Júliai-Alpokban, a Triglavi Nemzeti Park területén. 78 méter magas, és a Savica nevű karsztforrás táplálja közvetlenül a vízesés felett.[1][2]

Jellemzői

A víz nagy része a Fekete-tó (Črno jezero) körüli karsztmedencéből származik, amely körülbelül 500 méterrel magasabban fekszik a vízesés felett, emiatt a forrás viszonylag egyenletes és nagy vízhozamú. A víz a föld alatti forráshoz szivárog, ahol két részre oszlik. Heves esőzések után előfordulhat, hogy a tó és környéke vízellátása meghaladja a járatok kapacitását, és a víz egy része lépcsőzetes vízesések láncolatában folyik a felszínen 600 méter szintkülönbséget megtéve.

A vízesés a Komma-szikláról zúdul a mélybe, majd az azonos nevű patakban folytatódik, amely aztán Szlovénia legnagyobb természetes tavába, a Bohinji-tóba ömlik, mint annak legfőbb vízforrása.[3][4] A Bohinji-tó vize a Sava Bohinjka forrása, amely a Sava Dolinkával való összefolyása után a Száva folyót képezi.

Turizmus

A vízesés megközelítéséhez a Bohinji-tó partján fekvő Ukanc zsákfalujáig kell eljutni, majd az északnyugat felé vezető úton egészen a Száva-menedékháznál (Dom Savica) található parkolóig lehet eljutni autóval. A parkoló, illetve a túraösvény a főszezonban áprilistól októberig fizetős. Innen a Savicához vezető ösvényen kívül is számos más túraútvonal indul, közülük az egyik legszebb a Hét-tó völgyébe.[5]

A lépcsőkön 130 méter szintkülönbséget kell leküzdeni, de a kilátópontra felérőknek nem csak a Savica-vízesés elképesztő türkiz színű vizére, hanem az alattuk elterülő Bohinji-tóra is szép panoráma nyílik.[4][6]

Kultúra

France Prešeren, a szlovén nemzeti himnusz szerzője írta az egyik legfontosabb, a szlovén nemzeti eposznak tekinthető Krst pri Savici (Keresztelő a Savicánál, 1836) című művet, amely itt játszódik.[7]

Galéria

• 
  A környék 1830-ban
• 
  A vízesés 1907-ben
• 
  A sziklafal és annak völgye
• 
  A kilátópont és a főhercegi látogatás emléktáblája
• 
  A türkiz színű medence
• 
  Tavasszal
• 
  A heves esőzéseket követő 600 méteres vízeséslánc

Jegyzetek

1. Enciklopedija Slovenije. Marjan Javornik–Dušan Voglar–Alenka Dermastia. 1. natis. 1987–2002. ISBN 86-11-14288-8 Hozzáférés: 2021. március 27.  
2. Justi Carey: The Julian Alps of Slovenia. Roy Clark. Second edition. 2015. ISBN 978-1-78362-194-1 Hozzáférés: 2021. március 27.  
3. Brenčič, Mihael (2016. április 1.). „Hydrogeological and isotope mapping of the karstic River Savica in NW Slovenia” (angol nyelven). Environmental Earth Sciences 75 (8), 651. o. DOI:10.1007/s12665-016-5479-7. ISSN 1866-6280. 
4. Száva-vízesés (hu-HU nyelven). Világutazó, 2014. augusztus 10. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
5. Száva-vízesés, a Bohinji-tó mellett, Slap Savica » KirándulásTippek. kirandulastippek.hu. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
6. Savica Waterfall :. tdbohinj.si. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
7. STO: Slovenia’s most beautiful waterfalls (angol nyelven). I feel Slovenia. (Hozzáférés: 2021. március 27.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Savica (waterfall) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.