Saskatchewan (tartomány)
Saskatchewan tartomány Kanadában, egyike a három préri tartománynak az ország déli-középnyugati részében. A hetedik legnagyobb a kanadai tartományok és territóriumok közt: területe a szárazföldön 588 277 km², édesvizeivel együtt 651 036 km². Népessége a kanadai statisztikai hivatal 2008 januári becslése szerint 1 006 644 fő,[1] ezzel a hatodik legnépesebb kanadai tartomány, Manitoba után. A saskatchewaniak nagy része a tartomány déli részében él, közülük 202 ezren a tartomány legnagyobb városában, Saskatoonban, 180 ezren pedig a tartományi főváros Reginában. Más nagyobb városai, a népesség sorrendjében: Prince Albert, Moose Jaw, Yorkton, Swift Current, North Battleford. Itt található Esterhazy. A tartomány nevét a Saskatchewan folyóról kapta. A folyó neve a krí kisiskāciwani-sīpiy szavakból ered („gyors folyású folyó”). FöldrajzaA tartomány nagyjából téglalap alakú; oldalait szélességi és hosszúsági körök mentén húzták meg. Keleti határa a 19. század végi kiigazítás miatt kidudorodik. Ekkor ugyanis Nyugat-Kanada területeit mezőgazdasági és egyéb célokra egy négyzetmérföldes szekciókra bontották. Saskatchewan az egyetlen kanadai tartomány, amelynek egyetlen határát sem földrajzi fizikai elemek (pl. folyó stb.) alapján állapították meg. Egyike annak a két tartománynak, amelynek nincs tengerpartja (a másik Alberta). Nyugati szomszédja Alberta, északon az Északnyugati területek, keleten Manitoba, délen pedig az Amerikai Egyesült Államok két tagállama: Montana és Észak-Dakota. Két fő természetes régiója északon a kanadai pajzs, délen a Belső-alföldek. Észak-Saskatchewant jórészt boreális erdő borítja, kivéve az Atapaszka Homokdűne Tartományi Park sajátos területeit az Atapaszka-tó déli partján. Ezek a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58°-tól északra. Dél-Saskatchewanban is van egy homokdűnés terület, a Nagy Homokdombok több mint 300 négyzetkilométert foglalnak el. A tartomány délnyugati sarkában elterülő Ciprus-dombság és a Killdeer Badlands (Grasslands Nemzeti Park) Saskatchewan két azon területe, amelyek a legutóbbi jégkorszakban nem jegesedtek el. Legmagasabb pontja (1468 méter) a Ciprus-dombságban van, a legalacsonyabb (az Atapaszka-tó déli partja) 213 méteren. Négy fő vízgyűjtőjének[2] vize a Jeges-tengerbe, a Hudson-öbölbe, illetve a Mexikói-öbölbe ürül.
TörténelemNoha európai eredetű prémvadászok már évszázadok óta jártak errefelé, a területet csak az 1850-es, 1860-as évek tudományos expedíció tárták fel. 1870-ben lett hivatalosan Kanada része. 1874-ben alapították az Északnyugati Lovasrendőrséget, amelynek fontos szerepe volt a kormány hatalmának biztosításában. Európai származású emberek első településeiket az 1880-as években alapították a Canadian Pacific Railway építéséhez. A kanadai kormány a vasúttal megközelíthetővé vált vidékeken az indiánoktól elvett földön ingyen adott birtokot a letelepedőknek. A telepesek beáramlása 1910-ben érte el csúcspontját. Saskatchewan tartományt 1905-ben alapították. Gazdasági életének legfontosabb ágazata azóta is a mezőgazdaság. NépességLegnépesebb települések
Legnépesebb agglomerációk
Magyar vonatkozások
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia