Sarah Bernhardt

Sarah Bernhardt
Nadar felvétele (1864)
Született	Sara Marie Henriette Bernhardt[1] Sarah Marie Henriette Bernard 1844. október 23.[2][3][4][5] Párizs[6][7][8][9]
Elhunyt	1923. március 26. (78 évesen)[9][10][1] Párizs 17. kerülete[1]
Művészneve	Bernard Rosine
Állampolgársága	francia[11]
Nemzetisége	francia
Házastársa	Ambroise Aristide Damala (1882–1898)
Élettársa	Samuel Jean de Pozzi
Gyermekei	Maurice Bernhardt
Szülei	Judith-Julie Bernardt Edouard Bernhardt
Foglalkozása	színházi színész filmszínész táncművész író színész festőművész szobrász
Tisztsége	a Comédie-Française állandó tagja (1875–1880)
Iskolái	CNSAD
Kitüntetései	a francia Becsületrend tisztje csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán (1960)[12]
Halál oka	húgyvérűség veseelégtelenség
Sírhelye	Père-Lachaise temető (44) Grave of Bernhardt
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1862 – 1923
Tevékenység	színész, képzőművész
Sarah Bernhardt aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarah Bernhardt témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sarah Bernhardt, eredeti neve: Bernard Rosine (Párizs, 1844. október 24. – Párizs, 1923. március 26.) francia színművésznő.

Alfons Mucha: Hamlet-plakát

Pályakép

Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett.[13] 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie-Française-ben tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalát Victor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt.

1872-ben a Comédie-Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonba ment, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot.

Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij regény is. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg). Színműíróként, szobrászként és festőként is kísérletezett. Megpróbálkozott a némafilmmel is.

Barátság fűzte korának csaknem valamennyi írójához, költőjéhez, Wilde-hoz, Sardou-hoz, Rostand-hoz. Színdarabjainak plakátjait 1895-től Alfons Muchával rajzoltatta. Sikereit gyakran bukás követte, többször szerzett és bukott vagyonokat. Lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.

Elszegényedve halt meg. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.

Idézet

Játszott női és férfi szerepeket, extravagáns öltözködési stílusát a rajongó nők utánozták. Kórházat rendezett be a színházban a francia–porosz háború idején, turnézott saját társulatával a világban, és nemzetközileg ismert ikon lett. Egyik lábát amputálták, de ez sem vetett véget a karrierjének. A dánok még egy csokis sütit is elneveztek róla.

– Egy igazi díva a 19. századból – Sarah Bernhardt. TrendManó. (Hozzáférés: 2024. március 2.)

Filmjei

• Hamlet párbaja (Le duel d'Hamlet) (1900)
• Tosca (1908)
• A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) (1912)
• Erzsébet királynő (Les amours de la reine Élisabeth) (1912)
• Adrienne Lecouvreur (1913)
• Jeanne Doré (1915)
• Francia anyák (Mères françaises) (1917)
• A látnok (La voyante) (1924)

Jegyzetek

1. halotti anyakönyvi bizonyítvány
2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
3. Andrew Bell: Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
4. Sarah Bernhardt (holland nyelven)
5. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 20.)
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бернар Сара, 2015. szeptember 28.
8. http://famousdude.com/21789-sarah-bernhardt.html
9. Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
10. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
11. LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
12. https://walkoffame.com/sarah-bernhardt/, 2023. március 11.
13. Sarah Bernhardt-ot azzal vádolták, hogy neve zsidónak hangzik, mire ezt mondta: „A nagy zsidó faj lánya vagyok, és kissé a műveletlen nyelvezetem erőszakos vándorlásaink eredménye.”... Önmagát, a vándorló faj tagját világszerte üdvözlés és elismerés tárgyává változtatta.[1]

Források

• Tolnai világlexikona, 1913, Bp., A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hirlap és Könyvkiadó-Vállalat kiadása, 3. kötet
• Henry Gidel: Sarah Bernhardt ; ford. Szántó Judit; Európa, Bp., 2008
• Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 110. old.

További információk

• Sarah Bernhardt a PORT.hu-n (magyarul)
• Sarah Bernhardt az Internet Movie Database-ben (angolul)
• http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0214.pdf
• C. W. Gortner: Az első színésznő. Sarah Bernhardt életének regénye; ford. Megyeri Luca; Tericum, Bp., 2020