|
Sam Harris
Samuel Benjamin Harris (Los Angeles, 1967. április 9. –) amerikai filozófus, idegtudós, író és podcast műsorvezető. Munkái számos témát érintenek, többek között a racionalitást, a vallást, az etikát, a szabad akaratot, az idegtudományt, a meditációt, a pszichedelikus szereket, az elmefilozófiát, a politikát, a terrorizmust és a mesterséges intelligenciát. Harris a valláskritikájával vált ismertté, és az új ateizmus[2] „négy lovasának” egyikeként ismert Richard Dawkins, Christopher Hitchens és Daniel Dennett mellett.[3][4][5] Első könyve, The End of Faith (A hit vége; 2004) elnyerte a PEN/Martha Albrand Award for First Nonfiction díjat, és 33 hétig szerepelt a New York Times bestsellerlistáján. Azóta további hat könyvet írt: Letter to a Christian Nation (2006), The Moral Landscape: How Science Can Determine Human Values (2010), a Lying (2011) című hosszú esszé, a Free Will (2012), a Waking Up: A Guide to Spirituality Without Religion című könyv 2014-ben, valamint (Maajid Nawaz brit íróval közösen) az Islam and the Future of Tolerance: Dialogue (Az iszlám és a tolerancia jövője: Párbeszéd; 2015). Munkáit több mint 20 nyelvre fordították le. Egyes kritikusok szerint írásai iszlamofóbok.[6] Harris és támogatói azonban elutasítják ezt a jellemzést,[7] hozzátéve, hogy az ilyen címkézés a kritika elhallgattatására tett kísérlet.[8] Számos neves személyiséggel vitázott Isten vagy vallás témájában, többek között William Lane Craiggel, Jordan Petersonnal, Rick Warrennel, Robert Wrighttal, Andrew Sullivannal, Cenk Uygurral, Reza Aslannal, David Wolpe-pal, Deepak Choprával, Ben Shapiróval és Peter Singerrel. Harris 2013 szeptembere óta vezeti a Making Sense podcastot (eredeti címe Waking Up), amelynek nagy hallgatósága van. 2018 körül úgy jellemezték, mint a marginalizált „renegát” értelmiségiek egyikét,[9] bár Harris nem értett egyet ezzel a jellemzéssel.[10][11] 2018 szeptemberében Harris kiadott egy meditációs alkalmazást, Waking Up: Guided Meditation címmel. A Mindfulness mozgalom egyik kiemelkedő alakjának is tartják, aki vallási meggyőződés nélkül népszerűsíti a meditációs gyakorlatokat.[12] Fiatalkora és iskoláiSamuel Benjamin Harris 1967. április 9-én született a kaliforniai Los Angelesben.[13][14] A néhai Berkeley Harris színész, aki főleg westernfilmekben szerepelt, és Susan Harris (született Spivak) televíziós író és producer fia, aki többek között a Soap és The Golden Girls című sorozatokat készítette.[15][16] Észak-Karolinában született apja kvéker származású, anyja zsidó, de nem vallásos.[17] Szülei válása után, amikor kétéves volt, édesanyja nevelte fel.[18] Harris azt állította, hogy neveltetése teljesen világi volt, és szülei ritkán beszéltek a vallásról, bár azt is kijelentette, hogy nem ateistaként nevelték.[19] Bár eredetileg angol szakos volt, Harris a Stanford Egyetemen egy MDMA-val[20] szerzett élménye után kezdett el érdeklődni a filozófiai kérdések iránt.[21][22][23] Az élmény érdekelte őt, hogy talán drogok használata nélkül is képes lenne spirituális felismerésekre jutni.[24] A Stanfordot a második évben, negyed évvel a pszichoaktív élménye után hagyta el, és Indiába és Nepálba látogatott, ahol a buddhista és hindu vallás tanítóitól,[24][25] köztük Dilgo Khyentse-től meditációt tanult.[26] Az 1990-es évek elején néhány hétig önkéntes őrként dolgozott a Dalai Láma biztonsági szolgálatában.[27][28] 1997-ben, tizenegy tengerentúli év után Harris visszatért a Stanfordra, és 2000-ben filozófiából szerzett diplomát.[29][30][31] Közvetlenül a szeptember 11-i támadások után kezdte el írni első könyvét, The End of Faith (A hit vége) címmel.[29] 2009-ben szerzett doktori fokozatot kognitív idegtudományból a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen,[29][32][33] funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) segítségével kutatta a hit, a hitetlenség és a bizonytalanság idegi alapjait.[29][33] Disszertációjának címe: The Moral Landscape: How Science Could Determine Human Values (Az erkölcsi táj: Hogyan határozhatja meg a tudomány az emberi értékeket?). Témavezetője Mark S. Cohen volt.[34] MunkásságaÍrásHarris írása filozófiával, idegtudományokkal és valláskritikával foglalkozik. A vallás (különösen az iszlám) bírálatai miatt vált ismertté, és az ateizmus négy lovasának („Four Horsemen of Atheism”) egyikeként írják le Richard Dawkins, Christopher Hitchens és Daniel Dennett mellett.[3][35] Írt olyan kiadványoknak, mint a The New York Times, a Los Angeles Times, az Economist, a Times, a The Boston Globe és a The Atlantic.[36] Harris öt könyve a New York Times bestsellerje volt, és írásait több mint 20 nyelvre fordították le.[36] A The End of Faith (2004) 33 hétig maradt a The New York Times bestseller listáján.[37] Podcast2013 szeptemberében Harris elkezdte kiadni a Waking Up podcastot (azóta a Making Sense nevet kapta). Az epizódok hossza változó, de gyakran több mint két órán át tartanak.[38] A megjelenések nem a szokásos ütemterv szerint jelennek meg.[39] A podcast a tudománnyal és spiritualitással kapcsolatos témák széles skálájára összpontosít, beleértve a filozófiát, a vallást, az erkölcsöt, a szabad akaratot, az idegtudományt, a meditációt, a pszichedelikumokat és a mesterséges intelligenciát. Harris sokféle vendéggel készített interjút, köztük tudósokkal, filozófusokkal, spirituális tanítókkal és írókkal. Vendége volt többek között Jordan Peterson, Dan Dennett, Janna Levin, Peter Singer és David Chalmers.[15][39][40][41] Meditációs alkalmazás2018 szeptemberében Harris kiadott egy meditációs tanfolyam alkalmazást, Waking Up with Sam Harris címmel. Az alkalmazás napi meditációkat; hosszú vezetett meditációkat; napi „pillanatokat” (rövid meditációkat és emlékeztetőket); beszélgetéseket a pszichológia, a meditáció, a filozófia, a pszichedelikus szerek és más tudományágak gondolkodóival; válogatott leckéket különböző témákról, például a Mind & Emotion, Free Will (Elme és érzelem, szabad akarat) és a Doing Good (Jót cselekedni); és még sok mást. Az alkalmazás felhasználói megismerkedhetnek a meditáció több fajtájával, mint például a mindfulness meditáció, a vipassanā-stílusú meditáció, a szeretet-kedvesség meditáció és a Dzogcsen.[42] 2020 szeptemberében Harris bejelentette elkötelezettségét, hogy a Waking Up nyereségének legalább 10%-át kiemelkedően hatékony jótékonysági szervezeteknek adományozza,[43] ezzel ő lett az első vállalat, amely aláírta a vállalatoknak szóló Giving What We Can (Adjuk, amit tudunk) ígéretet.[44] Az ajánlat visszamenőleges hatályú volt, figyelembe véve az alkalmazás két évvel ezelőtti indulása óta elért nyereséget.[43] Társadalmi-vallási nézeteiVallásHarris általában a vallás kritikusa, és az új ateista[2] mozgalom vezető alakjának tartják. Harris különösen ellenzi az általa dogmatikus hitnek nevezett hitet, és azt mondja, hogy „Az, ha valaki úgy tesz, mintha olyan dolgokat tudna, amit nem tud, az a tudomány elárulása – és mégis ez a vallás éltető eleme.”[45] Bár állítólag ellenzi a vallást. Harris úgy véli, hogy nem minden vallás egyenlőnek teremtetett.[46] Harris gyakran hivatkozik a dzsainizmus erőszakmentes természetére,[47] hogy szembeállítsa az iszlámmal,[48] és azzal érvel, hogy a vallási doktrínák és a szentírások különbségei a vallás értékének fő mutatói.[49][50] 2006 szeptemberében Harris vitatkozott Robert Wrighttal a vallási meggyőződés racionalitásáról.[51] 2007-ben hosszas vitát folytatott Andrew Sullivan konzervatív kommentátorral a Beliefnet internetes fórumon.[52] 2007 áprilisában Harris Rick Warren evangélikus pásztorral vitázott a Newsweek magazinban.[53] Szintén 2007-ben vitázott David Wolpe rabbival.[54] 2010-ben Harris csatlakozott Michael Shermerhez, hogy Deepak Choprával és Jean Houstonnal Isten jövőjéről vitázzon az ABC News Nightline által szervezett vitában.[55] Harris 2011 áprilisában vitatkozott William Lane Craig keresztény filozófussal arról, hogy létezik-e objektív erkölcs Isten nélkül.[56] 2018 júniusában és júliusában találkozott Jordan Peterson kanadai pszichológussal egy sor vitára a vallásról, különös tekintettel a vallási értékek és a tudományos tények kapcsolatára az igazság meghatározásában.[57][58] Harris vitát folytatott Reza Aslan tudóssal.[59] 2006-ban Harris úgy jellemezte az iszlámot, mint "csupa perem és semmi középpont",[60] és a The End of Faith című könyvében azt írta, hogy "az iszlám doktrína [...] egyedülálló veszélyt jelent mindannyiunk számára", azzal érvelve, hogy a terrorizmus elleni küzdelem valójában az iszlám elleni háború.[61] 2014-ben Harris kijelentette, hogy az iszlámot „különösen harciasnak és a civil diskurzus normáival szemben ellenségesnek” tartja, mivel szerinte „rossz eszmékről van szó, amelyeket rossz okokból tartanak, és amelyek rossz viselkedéshez vezetnek”.[49] 2015-ben Harris és a világi iszlám aktivista Maajid Nawaz közösen írták meg Az iszlám és a tolerancia jövője (Islam and the Future of Tolerance) című könyvet.[62] Ebben a könyvben Harris azzal érvel, hogy az iszlamofóbia szó egy „veszedelmes mém”, amely megakadályozza az iszlám fenyegetéséről szóló vitát.[61] Harrist 2020-ban Jonathan Matusitz, a Közép-Floridai Egyetem docense "a dzsihádellenes baloldal bajnokának" minősítette.[63] Harris kritizálja az Egyesült Államok politikájában a keresztény jobboldalt is, és őket hibáztatja azért, mert a politikai figyelmet az „álproblémákra, például a melegházasságra” helyezik.[64] Kritikus a liberális kereszténységgel szemben is – ahogyan azt például Paul Tillich teológiája képviseli –, amely szerinte a Bibliára alapozza hiedelmeit annak ellenére, hogy valójában a szekuláris modernitás befolyásolta. Kijelenti továbbá, hogy ezzel a liberális kereszténység retorikai fedezetet nyújt a fundamentalistáknak.[64] Hangsúlyozza, hogy nem minden vallás egyforma, és ha egy vallás a "béke vallásának" tekinthető, az nem az iszlám, hanem inkább a dzsainizmus,[47][48][50] amely Indiában a buddhizmussal egy időben alakult ki, és a buddhizmus és az erőszakmentesség az alapvető doktrínája.[50] Hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy valaki gyakorló dzsainista legyen, vegetáriánusnak és pacifistának kell lennie, a dzsain szerzetesek pedig még maszkot is viselnek, hogy ne lélegezzenek be semmilyen élőlényt.[47][50] De rámutat, hogy még a dzsain vallásnak is megvannak a maga problémái, mivel a dzsainok bizonyos dolgokat elégtelen bizonyítékok alapján hisznek, ami bizonyos vallási dogmákhoz vezet.[50] Harris gyakran megjegyezte a buddhista gondolkodás néhány pozitív aspektusát, különösen a meditációval kapcsolatban, például azt, hogy a buddhizmus hangsúlyozza, hogy az ember viselkedése és szándékai hatással vannak az elmére, és a boldogság elérése érdekében arra kell törekedni, hogy „legyőzzük a félelmet és a gyűlöletet”, miközben „maximalizáljuk a szeretetet és az együttérzést”.[50] 2019-ben, amikor a Waking Up: Searching for Spirituality Without Religion című könyvéről beszélt, megjegyezte, hogy a Nyugat sokat tanulhatna Kelettől a hinduizmusban és a buddhizmusban fellelhető meditációs hagyományokról,[15] bár szerinte a meditáció hagyományos vallási meggyőződések nélkül is gyakorolható.[12] Tudomány és erkölcsA The Moral Landscape című művében Harris amellett érvel, hogy a tudomány képes választ adni az erkölcsi problémákra és segíteni az emberi jólétet.[48] Példákat hozva arra, amikor a vallás kudarcot vall, Harris rámutat, hogy „a katolikus egyház jobban foglalkozik fogamzásgátlás megakadályozásával, mint a gyermekek megerőszakolásának megakadályozásával”, és egy vallási hagyomány elősegíti a „női nemi szervek megcsonkítását” Szomáliában.[48] Harris azt állítja, hogy a vallás „primitív erőfeszítés volt származásunk leírására”, és a tudomány őszintébb érvelést ad a jövőbeli emberi jólétről.[48] Szabad akaratHarris azt mondja, hogy a szabad akarat eszméjét „nem lehet leképezni semmilyen elképzelhető valóságra”, és az inkoherens.”[65] Azt írja a Free Will című könyvében, hogy az idegtudomány »leleplezi, hogy az ember egy biokémiai bábu«.[66] Daniel Dennett filozófus szerint Harris Free Will című könyve sikeresen cáfolta a szabad akarat általános értelmezését, de nem válaszolt megfelelően a szabad akarat kompatibilista[67] értelmezésére. Dennett szerint a könyv értékes volt, mert számos neves tudós nézetét fejezte ki, de ennek ellenére „a hibák valóságos múzeumát” tartalmazza, és „Harrisnek és másoknak meg kell csinálniuk a házi feladatukat, ha a téma legjobb gondolataival akarnak foglalkozni”.[68] Mesterséges intelligenciaHarrist különösen a mesterséges általános intelligencia által okozott egzisztenciális kockázatok[69] foglalkoztatják, amelyeket részletesen tárgyalt.[70][71][72] 2016-ban TED-előadást tartott a témában, 'melyben azt állította, hogy ez komoly veszélyt jelent majd a jövőben, és bírálta a téma iránti csekély érdeklődést.[73] Érvelése szerint a mesterséges intelligencia veszélyei három premisszióból következnek: az intelligencia a fizikai információfeldolgozás eredménye, az emberek folytatni fogják az innovációt a mesterséges intelligencia terén, és az emberek még messze nem érték el az intelligencia maximálisan lehetséges mértékét.[73] Harris szerint még ha a szuperintelligens mesterséges intelligencia öt-tíz évtizedre is van, az emberi civilizációra gyakorolt hatásainak mértéke indokolja a kérdés megvitatását már a jelenben.[73] Politikai nézeteiHarris liberálisnak vallja magát, bejegyzett demokrata[74] és soha nem szavazott republikánusra az elnökválasztásokon.[39] Támogatja az azonos neműek házasságát és a kábítószerek dekriminalizálását.[75] A Los Angeles Timesnak írt véleménycikkében azt mondta, hogy támogatja a Bush-kormányzat iraki háborújával szembeni kritikák nagy részét, valamint a költségvetési politikával és a kormányzat tudományokkal való bánásmódjával kapcsolatos kritikák egészét. Harris azt is mondta, hogy a liberalizmus „veszélyesen elszakadt a világunk realitásaitól” az iszlám fundamentalizmus által jelentett fenyegetésekkel kapcsolatban.[75] Magánélete2004-ben Harris feleségül vette Annaka Harris-t (született Gorton), aki szépirodalmi és tudományos könyvek írója és szerkesztője volt, miután közös érdeklődést tanúsítottak a tudat természetével kapcsolatban.[76] Két lányuk van[77][78] és Los Angelesben élnek.[79] 2020 szeptemberében Harris tagja lett a Giving What We Can nevű hatékony altruista szervezetnek, amelynek tagjai vállalják, hogy bevételük legalább 10%-át hatékony jótékonysági szervezeteknek adják, mind egyénileg, mind a Waking Up céggel együtt.[43][44] Harris gyakorolja a brazil dzsúdzsucut.[5] Könyvei
Jegyzetek
További információk
Fordítás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
