Sajó Aladár

Sajó Aladár
Született	Steiner Emánuel 1869. szeptember 8. Vác
Elhunyt	1943. április 14. (73 évesen) Vác
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fleischmann Magdolna (h. 1896–1927) Körner Matild (h. 1928–1940)
Szülei	Steiner Márton Heiman Emma
Foglalkozása	újságíró
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Sajó Aladár témában.
Sablon Wikidata Segítség

Sajó Aladár, született Steiner Emánuel[1] (Vác, 1869. szeptember 8.[2] – Vác, 1943. április 14.) hírlapíró, Steiner Lajos geofizikus testvére.

Élete

Steiner Márton orvos és Heiman Emma gyermekeként született ortodox zsidó családban. A gimnáziumot szülővárosában végezte; azután a Budapesti Tudományegyetemre iratkozott be. Már jogász korában írt a Váczi Hirlapba és a Váczi Közlönybe tárcacikkeket és költeményeket, de igazi hírlapírói működését mint a Budapesti Hírlap váci levelezője kezdte meg és ez időben néhány tárcacikke is megjelent a lapban. Időközben leszolgálta egyéves önkéntesi évét és a császári és királyi 23. zászlóalj tartalékos hadnagyává nevezték ki. Ebben a minőségben 1892-ben és 1894-ben lenn járt Boszniában és Hercegovinában, 1896-ban pedig Erdélyt járta be. Katonai kötelezettségének teljesítése után ismét Vácra ment a szülői házba, hogy befejezze jogi tanulmányait, de folytatta levelezését a Budapesti Hírlapban is. Jogi tanulmányai befejezése után a Magyar Hírlaphoz, melyben több krokija jelent meg, meghívást kapott és 1891 januárjában belépett a lap munkatársai közé, két év múlva pedig a lap segédszerkesztője lett. 1898 januárjában megvált a lap szerkesztőségétől és belépett az akkoriban alakult Országos Hírlap szerkesztőségébe; de még ugyanazon év augusztus elejétől a Budapesti Hírlap szerződtetett munkatársa volt. Az Otthon Írók és Hírlapírók Köre 1897-ben közgyűlésén titkárává választotta, és ezen tisztséget 1903-ig viselte. Szerkesztette a kör Otthonunk című hivatalos Közlönyét, 1897 májusától 1903 májusáig. A Vörösmarty-szobor-bizottságnak jegyzője volt. Katonai tárgyú elbeszélései közül külföldi német lapok többet közöltek. Utolsó éveit szülővárosában töltötte.

1896. február 9-én Budapesten házasságot kötött Fleischmann Adolf és Krieshaber Ilona lányával, Magdolnával (1877–1927).[3][4] Miután első felesége elhunyt, ismét megnősült.

Második felesége Körner Matild volt, akit 1928. augusztus 1-jén vett nőül.[5]

Munkái

• Katonáéknál. Biró Árpád rajzaival. Budapest, 1893. (Tárczák. Ism. Nemzet 241. sz., Élet 413. l.).
• De profundis. Rajzok. Jászai József rajzaival. Budapest, 1894. (A főváros legszegényebb és legelhagyatottabb néprétegeinek életét ismerteti, kapcsolatban az emberbaráti intézményekkel. Ism. Fővárosi Lapok 144. szám, M. Geniusz 18. szám.).
• Kaszárnyatitkok. Elbeszélések. Budapest, 1895. (Két kiadás Ism. A Hét 22., Élet 36., M. Hirlap 149. sz.)
• Regruták és más katonák. Budapest, 1897. (Tárczagyűjtemény. Ism. M. Hirlap 1896. 330., 1897. 66., P. Napló 52., M. Kritika 1898. 14. sz.)
• Ezredes Boriska. Budapest, 1897. (Ism. M. Hirlap 343. sz.)
• A császár kenyerén. Történetek a kaszárnyából, Budapest, 1901. (Ism. Bécsi Közlöny 346. sz.)
• Az Ujság. Ujságírás, Ujságkiadás. Budapest, 1902. (Róna Lajossal együtt.)

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 41682/1893. Névváltoztatási kimutatások 1893. év 12. oldal 7. sor
2. Születési bejegyzése a váci ortodox izraelita hitközség születési akv. 50/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 51/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
4. Sajó Aladárné Fleischmann Magdolna halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 362/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 259/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 762. o.  Online elérés