hu Saint-Rapha%C3%ABl (Var)

	Saint-Raphaël
	Saint-Raphaël látképe
; Saint-Raphaël címere	; Saint-Raphaël zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye	Var
Kerület	Draguignan
Kanton	Saint-Raphaël
INSEE-kód	83118
Irányítószám	83700; 83530;
Testvérvárosok	Lista Tiberias; St. Georgen im Schwarzwald; Gent; Dzsermuk;
	Népesség
Teljes népesség	36 632 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	408,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m; 0 m (legalacsonyabb pont); 560 m (legmagasabb pont);
Terület	89,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 25′ 29″, k. h. 6° 46′ 04″43.424722°N 6.767778°EKoordináták: é. sz. 43° 25′ 29″, k. h. 6° 46′ 04″43.424722°N 6.767778°E
	Saint-Raphaël weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Raphaël témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Saint-Raphaël (egyértelműsítő lap).

Saint-Raphaël város Franciaországban, Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megye területén, a francia riviérán. Lakossága 34 ezer fő volt 2012-ben.

Fekvése

Fréjustól 3, Toulontól 75 km-re fekvő település. Saint-Raphaël Mandelieu-la-Napoule, Théoule-sur-Mer és Fréjus községekkel határos.

Története

A település és környéke már a neolitikum idején is lakott hely volt, a környéken fellelhető menhirek is ezt bizonyítják. Később a görög gyarmatosítás előtt a liguroké, Az ókorban itt a közeli Frejuson át vezetett egykor a Spanyolországot Rómával összekötő ókori hadiút. A 10. században, a berber kalózok törtek be a régióba és kifosztották azt. A város területére esett az egykori Lerinsi apátság is.

A település nevét 1065-ben említette először egy okirat St. Raphael néven.

Az 5. században a falu Fréjus egyházmegye függőségébe tartozott. 1347-ben a fekete halál pusztított Provence-ban és megtizedelte a lakosság több mint egyharmadát.

Joanna királyné halála után újra megnyílt egy örökösödési válság Provence megyében, a városok Aix Union (1382–1387) Anjou I. Lajost támogatták Charles de Duras ellen.

A 16. században a partot kifosztották a kalózok és V. Károly csapatai. Erre válaszul Fréjus egyházmegye úgy döntött, hogy egy őrtoronyt állít az Armont csúcson, mely 1562-ben fel is épült. A 17. században felépült a Notre-Dame kápolna is. 1635 A tengerparton húzódó Saint-Raphaël és Nizza közötti kétvágányú vasúti kapcsolat itt halad át a jelentős Anthéor viadukton keresztül, a part közelében.

Éghajlat

Az éghajlat mediterrán; a nyár forró és száraz, a tél enyhe és nedves. A területet érinti a misztrál szél, 1986. január 30-án mért sebesség rekord szerint a széllökések elérték a 140 km/h-t. Éves átlagban a hőmérséklet 14,4 °C, átlagosan legfeljebb 19,6 °C és legalább 9,1 °C. Az átlaghőmérséklet maximum és minimum értékek: 28 °C július–augusztusban és 3 °C december és január között. A csapadék eléri a 823 millimétert; az év során nagyon egyenlőtlenül oszlik meg: kevesebb mint két milliméter júliusban, és több mint 115 mm októberben. Az abszolút csapadék rekordot 1973. október 13-án rögzítették, ekkor huszonnégy óra leforgása alatt elérte a 130,2 millimétert is.

Nevezetességek

San Rafeu templom - a 12. században épült, román-provence-i stílusban. A harangtoronyból, figyelemre méltó panoráma nyílik a városra, a Fréjus környéki öbölre és a strandra.
Notre-Dame bazilika a 19. század közepén épült.