SMS Salamander

SMS Salamander
SMS Salamander
Hajótípus	aknarakó (akna mellékhajó)
Tulajdonos	cs. és kir. haditengerészet
Pályafutása
Építő	Stabilimento Tecnico Triestino
Ára	253 772 korona
Építés kezdete	1890. november 13.
Vízre bocsátás	1891. május 9.
Sorsa	Nagy-Britanniának ítélve, 1920-ban Messinában szétbontották.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	265 tonna
Hossz	39,6 méter
Szélesség	8,05 méter
Merülés	1,5 méter
Hajtómű	2 hengeres gőzgép, egy kazánnal, 2 db négyágú hajócsavarral
Teljesítmény	300 lóerő
Sebesség	9,6 csomó (11,8 km/h)
Fegyverzet	2 db 4,7 cm-es gyorstüzelő ágyú, 70+20 akna
Páncélzat	nincs
Legénység	2 tiszt + 26 fő legénység
Sablon Wikidata Segítség

Az SMS Salamander az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének aknarakó hajója volt 1891–1918 között.

Építése

A hajó 1890-91 folyamán épült Triesztben a Stabilimento Tecnico Triestino hajógyárban. A Salamander terveit Moriz Soyka, a cs. és kir. haditengerészet legfőbb hajóépítő mérnöke (Oberster Ingenieur) készítette el, nem sokkal nyugállományba vonulása előtt. A hajó nevét 1890. október 19-én hagyta jóvá I. Ferenc József. Az építés november 13-án kezdődött meg. A vízre bocsátásra 1891. május 9-én került sor. Az eseményen jelen volt a trieszti Tengerészeti Hatóság (Seebehörde) elnöke, báró August von Alber-Glanstätten[1] (1825–1907), valamint Semsey Gusztáv[2] (1838–1909) sorhajókapitány,[3] a hajó keresztanyaságát neje, Dragolovich Hermina[4] vállalta. Az építés költségei 253 772 koronára rúgtak.

Felszerelése

A hajót szükség esetén vitorlával is fel lehetett szerelni, összesen 67,46 m² vitorlafelület felvonására volt lehetőség. A fedélzeten két kisebb méretű evezős csónak is helyet kapott. A Salamandert három admirális-típusú horgonnyal látták el, ezek 327, 289, illetve 67 kilogrammosak voltak.

A felső fedélzeten 70 darab aknát helyeztek el, amiket két csúszdapályán lehetett a vízbe juttatni. Az elülső raktérben további 20 akna számára alakítottak ki helyet. Ezeket az árbócra szerelt rakodófa (egyszerű emelődaru) segítségével tudták a fedélzetre emelni.

Pályafutása

Első próbautját 1891. június 18-án végezte. Július elsején az SMS Greif Pólába vontatta. A Salamandert az aknásziskola (Seeminenschule) állományányába osztották be. A hajó legénysége 1896. január 11-én Meleda szigete előtt egy felborult csónakból négy személyt mentett ki. 1897–1912 közt az aknász-, illetve a távíróiskola állományában szolgált, illetve a gépésziskola növendékei gyakorlatoztak rajta, e mellett aknarakó gyakorlatokat végzett. 1902. szeptember 1-3. közt partraszálló gyakorlaton vett részt az Isztriai-félszigeten, amelyet az uralkodó is megtekintett. 1912. szeptember 7. és november 8. közt szolgálatból kivonva. 1913. május 25-től október 14-ig közt a Buna (Bojana) folyó torkolatánál teljesített blokádszolgálatot az albán–montenegrói határon.

Az első világháború kitörése után aknatelepítési munkálatokat végzett a pólai kikötő előtt. 1915 folyamán aknatelepítést, valamint a meglévő aknazárak karbantartását végezte Póla, Muggia, valamint Cattaro térségében. 1916. augusztus 9-én a Kvarner-öbölben található Farasina-csatornában végzett aknaszerelési munkálatok közben robbanás történt, a hajó egyik csónakja megsemmisült, a csónak hat fős legénysége hősi halált halt. Valamennyi áldozat magyar honos tengerész volt:

• Szalay János aknásztisztes (Komárom vm., Komárom 1888)
• Beck József aknásznegyedes (Zala vm., 1889)
• Csáder Károly aknász (Borsod vm., 1896)
• Nagy József aknász (Bács-Bodrog vm. , Újvidék, 1893)
• Lengyel József aknász (Zala vm., 1893)
• Oleska Lajos aknász (Zemplén vm., 1892)[5]

1918. július 1-én Brionitól délre aknaszerelési munkálatok közben légitámadás érte.

Az első világháború lezárása után az SMS Salamandert Nagy-Britanniának ítélték. Az elavult hajót 1920-ban Messinában szétbontották.

A hajó tervrajzait az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltára (Kriegsarchiv) őrzi.[6]

Jegyzetek

1. Österreichisches Biographisches Lexikon. (Hozzáférés: 2023. október 29.)
2. MACSE Családtörténeti Adattár. (Hozzáférés: 2023. október 29.)
3. Neue Freie Presse 1891. május 10. 5. o.
4. MACSE Családtörténeti Adattár. (Hozzáférés: 2023. október 29.)
5. Komárom Katonái. (Hozzáférés: 2023. október 29.)
6. AT-OeStA/KA Marine NMA Marineschiffspläne M III/15. (Hozzáférés: 2023. november 3.)

Források

• Aichelburg, Wladimir: Register der k. (u.) k. Kriegsschiffe – Von Abbondanza bis Zrinyi. Wien, 2002. ISBN 978-3-7083-0052-8
• Tengerészet. Tansegédlet a hadsereg és honvédségek tisztjei és tiszti iskolái számára. Budapest, 1914. Fordította: Reményi Ferenc