|
SMS Hippos
Az SMS Hippos az az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének vontatóhajója volt 1888–1918 között. Építése, felszereléseA hajót a polai haditengerészeti szertárban (Seearsenal), illetve Triesztben a Stabilimento Tecnico Triestino hajógyárban építették meg, a Marinetechnisches Komité tervei alapján. A munkálatok 1887-ben kezdődtek meg. Az egység teljes költsége 129 118 korona volt. A hajót szükség esetén vitorlával is fel lehetett szerelni, összesen 82,5 m² vitorlafelület felvonására volt lehetőség. A fedélzeten két kisebb méretű evezős csónak (Jolle) is helyet kapott. A Hippost három admirális-típusú horgonnyal látták el, ezek 181, 124, illetve 31 kilogrammosak voltak. A legénységet 2 tiszt és 17 tengerész alkotta. A parancsnok általában fregatthadnagyi rendfokozatot viselt, mellé egy kadétot osztottak be.
Pályafutása1888. március 3-án bocsátották vízre, április 23-án próbautat tettek vele. Az új hajó nevét szeptember 29-én hagyta jóvá az uralkodó. December 13 és 29 között két tehercsónakot vontatott Meljinébe és vissza. A következő évben taktikai gyakorlatokon vett részt illetve a régi Bravo (1834) brigget vontatta Sebenicoba, a hajósinasiskola számára. 1889 májusában a Hippos kísérte a próbútját végző Kronprinzessin Erzherzogin Stephanie páncélost.[1] 1890-től Castelnuovoban állomásozott, január 12-én a Cattaroi-öbölből kifutni igyekvő Arrigo gőzösnek nyújtott segítséget. A következő évben több gyakorlóutat teljesített a sebenico-i gépésziskola növendékeivel. Az egyik út során a hajó fartőkéje eltörött, javítani kellett. 1893-ban több rövid utat tett meg Trieszt. Pola és Fiume között, a rákövetkező esztendőben Pola - Trieszt útvonalon vitt vontatmányokat. 1895. október 19. és november 28. között a Hippos-t a Lussinpiccoloban időző Ferenc Ferdinánd főherceg szolgálatára rendelték. Az október 23-ról 24-re virradó éjszakán a lecsapó sirokkó az Ossero-foknál zátonyra futtatta a Padre Domenico nevű trabakolót. A trieszti illetőségű vitorlás rakománya 50 tonna hajóépítő-anyagból állt. Bár a hajó saját erejéből levergődött a szikláról, a keletkezett léken nagy mennyiségű víz folyt be. A Padre Domenico-t az elsüllyedés veszélye fenyegette, a legénység folyamatosan szivattyúzta a testben összegyűlt tengervizet. A vészhelyzetről értesülvén Ferenc Ferdinánd a Hippos-t küldte a bajba került vitorlás megmentésére. A haditengerészek segítségével sikerült lékponyvával lefedni a hajótesten keletkezett lyukakat, és kiszivattyúzni a hajótestbe jutott vizet. Ezt követően a vontató a kikötőbe vitte a megrongálódott hajót. A Padre Domenico-nak nem volt biztosítása, de a mentés költségeit a főherceg magára vállalta.[2] Ferenc Ferdinánd több környékbeli szigetet meglátogatott lussinpiccolo-i tartózkodása során. Sansego, Arbe, Unie és Selve mellet Vegliát is felkereste a Hippos fedélzetén.[3][4] 1896 és 1902 közt főleg különféle haditengerészeti iskolák (tüzér, gépész, aknász, távíró) munkáját segítette, illetve a cattaroi várparancsnokság által szervezett lőgyakorlatokon végzett célvontatást és más feladatokat. 1902 szeptember 1-3. között részt vett az Isztrián tartottt partraszálló gyakorlaton, melyet az uralkodó is megtekintett. A későbbi években is a tüzér-, és a gépésziskola munkájában működött közre, illetve a cattaroi várparancsnokság lőgyakorlatain segédkezett. 1906 július 24. és augusztus 20. között kazáncserét hajtottak végre rajta. Az I. világháború alatt Polában állomásozott. 1918-ban átnevezték Tender 97-re. 1920-ban Olaszország kapta meg, itt Capodistria néven szolgált. Egyes források szerint a II. világháború után a Szovjetunióba került. A hajó tervrajzait az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltára (Kriegsarchiv) őrzi.[5] Jegyzetek
Források
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
