Sümegi István

Sümegi István
Született	1894. március 24.[1] Budapest[1]
Elhunyt	20. század
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	belgyógyász
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1911–)
Sablon Wikidata Segítség

Sümegi István (Budapest, 1894. március 24. – ?) belgyógyász, egyetemi címzetes rendkívüli tanár, az orvostudományok kandidátusa (1953).

Élete

Sümegi József (1861–1945)[2] fürdőorvos, balneológus, egészségügyi tanácsos és Adler Ernesztina (1870–1959)[3] fiaként született zsidó családban. Nagyapja dr. Sümegi Jakab (1833–1905) ozorai körorvos. Testvérei Sümegi János (1897–1977)[4] ügyvéd és Sümegi Mária (1900–1953) tisztviselő, férjezett Frivaldszky Andorné. Családjával 1919. május 1-jén kitért a katolikus vallásra.[5]

Középiskolai tanulmányait 1903 és 1911 között a Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte, majd 1911-től a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett.

1918. december 1-től 1919. augusztus 31-ig az I. sz. Anatómiai Tanszék díjtalan gyakornoka, 1919. szeptember 1-től 1920. augusztus 31-ig az I. sz. Kórbonctani Intézet externistája, 1920. szeptember 1-től 1921. augusztus 31-ig az Intézet díjtalan gyakornoka volt.[6] 1921. szeptember 1-től 1925-ig az I. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka[7], 1925–1927 között díjas gyakornoka, 1927–1929 között fizetéstelen tanársegéde, majd 1929-től a II. sz. Kórbonctani Intézet fizetéses tanársegéde, 1934-től egyetemi adjunktusa volt.

1935-ben a kórszövettani és szövetvegytani vizsgálati módszerek magántanárává habilitálták.

A harmadik zsidótörvény hatálya alól nem mentesült családjával; feleségével hamis papírokkal tartózkodott Budán.

A második világháborút követően a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet főorvosaként dolgozott.[5] 1946-ban a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül elnyerte az egyetemi rendkívüli tanári címet.[8]

Felesége dr. Székely Margit (1897–?) fogorvos volt, Székely Lázár és Steiner Paulina lánya, akivel 1922. december 14-én Budapesten kötött házasságot. Esküvői tanúja Csépai Károly volt.[9]

Művei

• A késői chloroform halálesetekben található májelváltozások kóreredetéről. (Magyar Orvosi Archívum, 1919, 20.)
• A spasmolysinnel nyert tapasztalatainkról. (Budapesti Orvosi Újság, 1922, 21.)
• Vizsgálatok a vassal „blockirozott” reticuloendothelialis sejtek működésére vonatkozólag. Weiss Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1924, 25.)
• A vegetatív idegrendszer állapotának vizsgálata a terhességben. Liebmann Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1926, 27.)
• Vizsgálatok a jászkarajenői „Mira“ glaubersós gyógyvíznek az epehólyag contractióira gyakorolt hatásáról. Baitz Gézával. (Orvosi Hetilap, 1928, 27.)
• A Lukács-fürdő kénes vizének hatása a gyomor secretiójára. Baitz Gézával. (Orvosi Hetilap, 1928, 28.)
• A parádi kénes savanyúvíz hatása az emésztőszervekre. Herzum Alfonzzal. (Orvosi Hetilap, 1928, 27–28.)
• A complement és antitestképzés összefüggése a savbázisegyensúllyal. Weiss Istvánnal, Benkovics Zoltánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1928, 29.)
• Rákbetegek vérreactiója és ennek összefüggése a vesefunctióval. Weiss Istvánnal, Udvardy Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1928, 34.)
• A Széchenyi-fürdő vizével végzett ivókúrák hatása a szervezet puriaanyagcseréjére. Juhász Antallal. (Orvosi Hetilap, 1929, 40.)
• A Hungária-gyógyforrás vizének hatása hypertoniás egyénekre. Pelláthy Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1929, 41–42.)
• A lépszövet epefestékek termelése művi tenyészetekben. Csaba Margittal. (Magyar Orvosi Archívum, 1930, 31.)
• Adatok a gerincvelőfolyadék halál után bekövetkező physico-chemiai elváltozásaihoz. Findeisen Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1930, 31.)
• A szervezet vegyhatásának befolyása a kísérleti tuberkulózisra. Weiss Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1931, 33.)
• A haemochromatosisról. I. közlemény. Dávid Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1950, 6.)
• A haemochromatosisról. II. közlemény. A porphyrinuria pathogenesise ólommérgezésben és haemochromatosisban. (Orvosi Hetilap, 1950, 6.)
• Hepatitis és diabetes. Róth Imrével, Goreczky Lászlóval, Sárfy Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1953, 37.)
• A porphyrinekről. (Orvosi Hetilap, 1954, 30.)
• Az influenzás gyomor- és bélelváltozások pathogeneziséről. Gaál Magdával. (Orvosi Hetilap, 1954, 51.)
• Újabb vizsgálatok a prophyrinopahiák köréből. Róth Imrével, Goreczky Lászlóval, Molnár Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1955, 28.)

Jegyzetek

1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
2. Sümegi József halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 5817/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
3. Sümegi Józsefné Adler Ernesztina halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi állami halotti akv. 605/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
4. Sümegi János születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3320/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
5. Frivaldszky János. „Sümegi József füredi fürdőorvos (1861–1945)”. Füredi História 8 (3), 9–13. o. (Hozzáférés: 2025. február 3.) 
6. Hivatalos Közlöny, 1921. január 13. (29. évfolyam, 1-2. szám)
7. Hivatalos Közlöny, 1922. január 1. (30. évfolyam, 1. szám)
8. Magyar Közlöny, 1946. április 21. (91. szám)
9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 561/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)