Egymástól elszigetelt fém és félvezető egy tipikus sávdiagramja, illetve a kontaktusba hozásuk során kialakuló sávelhajlás
A félvezetők fizikájában sávelhajlásnak nevezzük azt a jelenséget, mely különféle anyagok összeérintésekor azok határfelületén jelentkezik. A neve abból származik, hogy az anyagok sávszerkezetében jelölt energiasávok a felület közelében a tértöltés hatására elhajlanak, azaz a felülethez közeledve energiában eltolódnak.
A sávelhajlás mozgatója az, hogy az összeérintett anyagokban eltérhet a töltéshordozók mennyisége, melyek az egyensúly beállta során újrarendeződnek. Ennek megfelelően más lesz a térbeli eloszlásuk, mint az összeérintés előtti, elszigetelt anyagi tartományokban.
Sávelhajlás igen változatos okokból alakulhat ki, többek között:
Különböző félvezetők határfelületén, azaz heteroátmeneten az eltérő sávjellemzők (pl. különböző méretű tiltott sáv miatt) miatt.
Fém és félvezető határfelületén, ahol a fémbeli Fermi-szinthez igazodik a félvezetőbeli szint, melynek következtében a sávok a határon elhajlanak. A határfelület ohmikus, vagy Schottky-jellegét a sávelhajlás és az előfeszítés határozza meg.
Vezető és vákuum határfelületén, ahol a fém kilépési munkájának és Fermi-szintjének a vákuumpotenciálhoz való viszonya befolyásolja a sávelhajlást.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Band bending című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Charles Kittel: Bevezetés a szilárdtest-fizikába. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981.
Thomas Ihn: Semiconductor Nanostructures: Quantum states and electronic transport. Oxford: Oxford University Press. 2009. ISBN 9780199534432
Sólyom Jenő: A modern szilárdtest-fizika alapjai II: Fémek, félvezetők, szupravezetők. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2010. ISBN 9789633120286
