Rudló

Rudló (1886-ig Rudlova, szlovákul: Rudlová) Besztercebánya városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben.

Fekvése

A városközponttól 3 km-re északkeletre fekszik.

Története

A falu a 14. század második felében keletkezett a szászfalvi uradalom területén, az osztozkodás során Rudelin bírónak jutott részen. Első írásos említése 1390-ből származik. 1516-ig több nemesi és polgári család birtoka volt, ezután 1848-ig Besztercebányához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDLOVA. Rudolszdorf. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Besztertzebánya Városa, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Besztertzebányához közel, mellynek filiája, határjának olly forma minéműsége van, mint Kniczelováénak.”[1]

1828-ban 28 házában 202 lakos élt, akik mezőgazdasággal és kőműves munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Rudlova, tót falu, Zólyom vmegyében, Beszterczebánya szomszédságában, egy dombon, 130 ev., 24 kath. lak., kik közt 19 telkes gazda, 14 zsellér, 4 lakó. Urb. telek 10; allodium nincs. Homokos agyag földe mindent megterem. F. u. Beszterczebánya város.”[2]

1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Rudlót 1966-ban csatolták Besztercebányához.

Külső hivatkozások

• Rudló Szlovákia térképén

Lásd még

• Besztercebánya
• Foncsorda
• Garamkirályfalva
• Garamsálfalva
• Keremcse
• Kisélesd
• Majorfalva
• Olmányfalva
• Pallós
• Radvány
• Rakolc
• Szakbény
• Szentjakabfalva
• Szénás
• Zólyomszászfalu

Jegyzetek

1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.