Roy Jacobsen (Oslo, 1954. december 26. –) norvégregény- és novellaíró. Oslóban született. 1982-ben debütált a könyvkiadásban a Fangeliv (Börtönélet) című novelláskötettel, amely elnyerte a Tarjei Vesaas debütánsdíjat. A norvég kritikusok irodalmi díjának nyertese, és két regényét jelölték az Északi Tanács irodalmi díjára: Seierherrene (Győztesek) 1991-ben és Frost (Fagy) 2004-ben. Jacobsen Oslóban él.
Élete és munkássága
Jacobsen Oslo egyik külvárosában, a Groruddalen-völgyben(wd) nőtt fel. Tizenéves korában Jacobsen tagja volt az "Årvoll bűnözői bandának".[1] 16 évesen a rendőrség letartóztatta, és 35 napig magánzárkában tartotta. Ezt követően többek között fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények és lopás miatt elítélték, és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.[2]
Számos foglalkozást űzött, még az 1982-ben regényíróként való debütálását követően is. 1990 óta főállású író. 1979 és 1986 között édesanyja tanyáján élt Solfjellsjøenben(wd), az észak-norvégiai Nordland megyében található Dønna(wd) településen, és mind édesanyja háttere, mind saját groruddaleni neveltetése központi témája volt 1991-ben megjelent, áttörést hozó regényének, a Seierherrene-nek.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Roy Jacobsen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
